Hirdetés

A dualizmus korának társadalma

8 perc olvasás
Ipari forradalom

Legszűkebb rétegük a gazdag parasztság kb. 50-200 hold földdel rendelkezett. Ők voltak a falu irányítói, pl.: kisbírók voltak. Bérmunkásokat alkalmaztak, a hasznot újra beforgatták és vállalkozásokba kezdtek. Modernizált lakásokban, házakban éltek, cserepes fedővel, fa padlóval, üveges ablakokkal. Gyermekeiket tanítatták.

Hirdetés


Hirdetés

A középbirtokosok kb. 11-40 hold földel rendelkeztek. Ez a földmennyiség az éves ellátáshoz elég volt. Bérmunkásokat nem alkalmaztak, a földet a családtagok művelték, s a megtermelt hasznot általában eladták.

A kisbirtokos parasztok 10 holdnál kevesebb földdel rendelkeztek. Gyakran vállaltak bérmunkát, pl.: állami beruházásokon (vasútépítés, folyószabályozás-kubikos). A birtokaprózódás elkerülése érdekében a gyerekvállalás tekintetében gyakori volt az egykézés.

A teljes társadalom majd 1/4-ét tették ki a birtoktalan parasztok (agrárproletár). Sem most, sem ’48-ban nem rendelkeztek földdel. Gyakran vállaltak bármunkát állami beruházásokon. Ők volt a kubikusok, illetve a nyári idénymunkát vállaló summások. Fizetésüket egy összegben kapták, melyet a summások osztottak szét. Hajnaltól késő estig dolgoztak.

A parasztság sajátos rétegét képezték az uradalmi cselédek, akik teljes kiszolgáltatottságban voltak, mert életüket teljes mértékben munkaadójuk határozta meg. Megvoltak az úgynevezett cselédtevékenységek. A testi fenyítés nem volt megengedve.

Hirdetés

Új csoportként jelent meg a társadalomban a munkásság. Vezetőik a jól fizetett, kispolgári szinten élő, jórészt a Lajtántúlról bevándorolt szakmunkások voltak. Ezzel szemben a szakképzetlen munkások ötödét kapják a szakmunkás bérének, s életkörülményeik nyomorúságosak. 1890-ben a MSZDP fogalmazta meg követeléseiket, úgymint a 8 órás munkaidőt, a béremelést és a sztrájkot. Az MSZDP nem került be a parlamentbe, így a munkások érdekei nem lettek képviselve.

Külföldön elterjedt volt a női és a gyerek munka, itthon azonban a fejletlen könnyűipar, pontosabban a textilipar következtében alacsony volt a női munka aránya, s alig fordult elő gyerekmunka. A társadalmi rétegek között hatalmas életszínvonalbeli különbségek voltak.

Voltak megoldatlan társadalmi problémák is, így például a földkérdés. A parasztság többsége nem képes ellátni a családját. Emellett a munkások helyzete is szörnyű. A létszámuk nő, viszont az érdekképviseletek hatástalanok. A másik nagy probléma a nemzetiségi kérdés, mely csökkenő arányt mutat. A nyelvhasználatot engedélyezték az oktatás és a közigazgatás terén, de Lex Apponyi kötelezővé teszi az elemi 4. osztály végére a magyar nyelvtudást. Ez azonban ellenállásba ütközik, mivel az erősödő autonómiatörekvések ellen sokan még nem akartak kiszakadni az OMM-ből. E problémák az I. világháború idején kerültek felszínre, az OMM szétszakadásakor.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!