Politikai filozófiától a politikatudományig, a politológia újraszületése Kelet-Európában

– a politikatudomány a legrégibb és legfiatalabb tudomány egyben

– a modern politikatudomány a XX. században önállósult, miután tárgyát meg lehetett különböztetni a társadalmi világ más jelenségeitől

– a politika tudományos vizsgálata az ógörög filozófiától létezik, de Platón és Arisztotelész számára még csak gyakorlati filozófia

– idővel megváltoztak a politikai érvelés filozófiai és természetjogi alapjai

– London School Of Economics and Politics ill. Polizeywissenschaft: átfogó jellegű politikai tudomány, átfogó ismeretek tárháza, amelyek az államigazgatás feladatainak ellátásához szükségesek

– a modern politikatudomány kialakulása részben a társadalmi fejlődés, részben pedig a tudományos szakosodás eredménye volt, előfeltétele a modern polgári társadalom és az államhatalom szétválása: a modern társadalmakban a társadalom aktív erői csoportokba, pártokba, érdekszervezetekbe tömörültek és hatni kívántak a kormányzati hatalom döntéseire

– a mai intervencionista (=beavatkozó) állam kialakulásához hozzájárultak a 20. századi válságok, a világháborúk, a jóléti állam kifejlődése

– merített a szociológiából, antropológiából, pszichológiából, filozófiából és a politikai zsurnalizmusból

– elméleti alapjai az európai kontinensen, önálló tudományként viszont az USA-ban jelent meg, intézményesülésében fontos szerepet játszottak az európai emigráns tudósok és az európai egyetemeken képzett amerikai politológusok

– chicagói iskola: behaviorista forradalom; a háború után a Michigani egyetem vált a kutatások centrumává; APSA és IPSA fórumai képviselik a hivatás szakmai és etikai értékrendjét

– a kelet-európai politikatudomány fejlődését a demokrácia és a jóléti társadalmak kialakulásához kötötték : egyrészt politikatudomány csak a demokratikus államokban fejlődhet normálisan, sőt a politika aktív szerepet játszik a demokratikus berendezkedés kialakulásában és megszilárdulásában; másrészt a jóléti államban –a bőség, a magas képzettség miatt- adódhat lehetőség a politikatudomány kialakulására ill. a jóléti államokban a társadalom működéséhez sokkal több információ szükséges, ami igényt (és lehetőséget) teremt a politikatudomány kialakulásának

– Magyarországon a politológiai kutatások kb. a 80-as évek környékén kezdődtek, a rendszerváltást követően felgyorsultak, de a nyugat-európai mértékhez képest csak lassan intézményesültek

– a politológia oktatásának négy fő iránya napjainkban:

• Politikaelmélet és politikai eszmetörténet
• A politikai és kormányzati rendszer elemzése
• A nemzetközi kapcsolatok elmélete
• Összehasonlító politikatudomány