A politika rendszere, modellek, tipológiák

A politikai rendszer tartalmazza a politika kapcsolatát a külső feltételeit meghatározó gazdasági és társadalmi folyamatokkal, középpontjában a politikai akaratformálás és döntéshozatal folyamata áll.

Mivel a politikai hatalom elsősorban intézményekben testesül meg, ezért a politika rendszerét ez alapján érdemes felosztani.

• A legfontosabb intézmények a politikai közösség fenntartását szolgálják
• Rule making: a kötelező erejű döntések meghozatala
• Rule applying: a meghozott döntések végrehajtása
• Adjudicating: szabályok alkalmazása körüli viták eldöntése
• Rule-enforcement: a szabályok megszegőivel szembeni szankciók alkalmazása

Easton

• A politikai rendszer azoknak az intézményeknek és eljárásoknak az összessége, amelyek révén a társadalom számára kötelező döntéseket meghozzák és betartásukat kikényszerítik
• A rendszer és környezete kapcsolata: „input” (bemenet) a választópolgárok kívánságai, követelései, amelyek teljesítéséhez adózással, szavazatokkal járulnak hozzá, a kormányzat ezekre ad választ az „outputokkal”
• A politikai rendszer két fő feladata:

1. az egész társadalomra nézve kötelező erejű döntések meghozatala 2. ezek elfogadtatása a társadalom tagjaival, szankciók terhe mellett

Almond

• Szerinte a modern politikai rendszereket nagyon differenciált, specializált struktúrák jellemzik, meghatározott funkciókkal
• A politikai rendszer input funkciói a következők:
  • • A politikai elit kinevelése és rekrutáció
    • A társadalom érdekeinek feltárása és megfogalmazása
    • Az érdekek egyesítése a pártprogramokban
    • A politikai kommunikáció, az információk közvetítése a társadalomtól a kormányzatig és vissza
• A politikai rendszer kimenetei:
  • • Szabályalkotás
    • Szabályalkalmazás
    • Szabályok betartása felőli ítélkezés
• A politikai rendszer alapvető feladata a társadalom integrációja, alkalmazkodási képességeinek növelése, a társadalmi rend fenntartása, a változások ellenőrzés alatt tartása
• Extraktív (=forráselvonó), disztributív (=elosztó) és szimbolikus (=identitást teremtő) teljesítmény a kormányzat részéről
• A politikai rendszerek modernizációs sora

  1. primitív rendszerek 2. tradicionális rendszerek 3. uralmi intézmények 4. modern társadalmi rendszerek

Az uralmi formák tipológiája (görögök)

• uralmat gyakorlók száma szerint:

  1. monarchia: egy ember uralma 2. kevesek arisztokráciája 3. többség demokráciája

Machiavelli

• Egyeduralom vagy köztársaság

Hatalom minősége szerinti osztályozás

• Abszolút
• Korlátozott: törvény vagy hatalommegosztás által
• Mérsékelt eszközökkel
• Szélsőséges eszközökkel

Brunner: az osztályozás négy alapkérdése

• Ki hozza meg az alapvető kérdéseket: az uralom struktúrája lehet monisztikus vagy pluralisztikus; ha vezetőit a nép határozza meg, akkor autonóm, ha nem akkor heteronóm uralom; ha a nép az uralom jogcímét elfogadja, akkor legitim, ha nem illegitim
• Milyen mélyen hatolnak a döntések a társadalom életébe: az uralom terjedelme (csupán közügyek vs. alattvalók magánéletének ellenőrzése)
• Az uralom célja: fennálló rend megőrzése vagy megváltoztatása (statikus vs. dinamikus uralom)
• Az uralom gyakorlásának eszközei: mérsékelt vs. szélsőséges uralom

Fejlődés szempontjából (Almond)

• Primitív rendszerek
• Tradicionális rendszerek
• Modern politikai rendszerek

A politikai rendszerek konkrét összehasonlító tárgyalásában külön veszik sorra

• Nyugati demokráciák
• Államszocialista vagy kommunista rezsimek
• Fejlődő világ politikai rendszerei