Kormányzati rendszerek, demokratikus és diktatórikus rezsimek

-A kormányzati rendszerek osztályozásában a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyainak van döntő szerepe

– Rezsim: egy társadalom intézményesen kialakult uralmi rendje

– A demokratikus rezsimek: típusait az államhatalmi ágak egymáshoz fűződő viszonya, a végrehajtó hatalom egységes vagy összetett jellege különbözteti meg

• Parlamenti demokrácia:
  • Az államfői és kormányzati hatalom elkülönül
  • Államfő: örökletes uralkodó vagy választott köztársasági elnök
  • Az államfő jogköre csekély, döntései miniszteri ellenjegyzéshez vannak kötve; ceremoniális feladatok, a hadsereg főparancsnokai
  • A kormányt a törvényhozás nevezi ki és tevékenységéért neki tartozik felelősséggel
  • A végrehajtó hatalom önállósodhat; súlyának növekedését a kancellári típusú demokrácia kifejlődése jelzi
  • Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a parlament nem hívhatja vissza egyenként a minisztereket, hanem csak a kormány egésze ellen nyújthat be bizalmatlansági indítványt és a képviselők csak úgy tehetnek erre javaslatot, ha új kormányfőt és kormányt is előterjesztenek

• Elnöki rendszer (klasszikus példája az USA)

• A végrehajtó hatalom monisztikus, azaz a kormány feje és az államfő személye azonos
• Élesen elkülönül a törvényhozó és a végrehajtó hatalom: az elnök megvétózhatja a parlament döntéseit, nem felelős a kongresszusnak, az elnök leváltására csak nagyon súlyos esetben kezdeményezhető bírói eljárás; a törvényeket a képviselők hozzák, a képviselőháznak nincs interpellációs joga
• A hatalommal való visszaélés korlátozó elemei:

1. a hatalom decentralizáltsága
2. erős nyilvánosság
3. demokratikus politikai kultúra
4. alkotmánybíráskodás
5. az elnök újraválaszthatóságának korlátozása

• Vegyes (félig elnöki, félig parlamenti) rendszer:
  -> Egyesítik egymással az elnöki és a parlamenti hatalom előnyeit
   -> A végrehajtó hatalom dualisztikus, azaz egyensúlyban vannak a köztársasági elnök és a kormány kompetenciái
   -> Az elnöki hatalom erős, nem szükséges intézkedéseihez miniszteri ellenjegyzés, hosszabb időre választják, mint a parlamentet, amelynek politikai összetétele így gyorsabban változik, mint az elnöki hatalom
   -> Az államelnök nem felelős a parlamentnek, vétójoggal rendelkezik vele szemben és fel is oszlathatja, kinevezi a kormányt és a miniszterelnököt

  Direktoriális rendszer
  -> Ma már csak Svájcra jellemző
  -> A végrehajtó hatalom a szövetségi tanács kezében van
  -> A sz. t. hét tagját a kantonok, azaz a tartományok küldötteiből álló szövetségi gyűlés választja meg, nem tartozik felelősséggel a parlamentnek, nem váltható le
  -> A szövetségi elnök a hétfős testület tagjaiból évenként rotációs alapon változik
  -> A szövetségi tanács mellett ügyvezető kormány is működik

A diktatórikus rezsimek: a diktatúrák két fő típusa az autoritárius és a totalitárius diktatúra, amelyeken belül a hatalomgyakorlás módszere szerint további különbségek is léteznek

• Az autoritárius diktatúrák a tekintélyuralom rendszerei
• A hatalom alapja a tekintély, amely sokféle forrásból származhat
• A tekintélyuralom többféle kormányzati rendszerben valósulhat meg:
  • Hagyományos monarchiák, pl. az Arab-öböl sejkségei
  • Teokratikus rezsimek, pl. Irán
  • Oligarchikus rezsimek, pl. néhány dél-amerikai államban
  • Ellenforradalmi konzervatív tekintélyuralom, pl. Horthy-rezsim
  • Katonai diktatúrák, pl. az ezredesek diktatúrája Görögországban
  • Hatalmuk elsősorban a közéleti-politikai szférára korlátozódik
  • Korlátozzák a polgárok politikai részvételi jogait
  • Meggátolják egy erős ellenzék kifejlődését
  • Elutasítják a forradalmi átalakulást

   

• Totalitárius diktatúrák
  • A hatalom a társadalom totális ellenőrzésének igényével lép fel
  • Az államhatalom az élet minden területére kiterjed
  • Az uralkodó párt az egész társadalmat igyekszik átformálni
  • A totalitárius diktatúrák közös vonásai: totalitárius szindróma
  • -> Egyetlen ideológia uralkodó
  • -> Egyetlen tömegpárt monopóliuma jellemzi, amelyet egyetlen diktátor vezet
  • -> Terrorszervezet
  • -> Hatékony tömegkommunikáció a párt és az állam kezében
  • -> Fegyveres harc eszközei     – ”  –
  • -> A gazdaság egésze központi felügyelet és irányítás alatt áll
  • a totalitárius rezsimek baloldali koncepciója
    • nyilvánosság szférájának felszámolása
    • a magán és a köz különbségének felszámolása
    • erőszakuralom eszközeinek alkalmazása