Államfő, kormány, alkotmány, alkotmánybíróság

Kormány és szervezete:

• A kormány a végrehajtó hatalom szerve, mely a kormányfő vezetése alatt ténykedő miniszterekből és azok hivatalaiból áll.
• Kollegiálisan döntéshozó testület, mely az ország életét érintő minden fontos kérdést megtárgyalhat és arról döntést hozhat.
• Részt vesz a törvényjavaslatok előkészítésében, a meghozott törvények végrehajtásának megszervezésében.
• Tevékenységéért a parlamentnek felelős
• Konkrét struktúráját és működési módját a politikai körülmények diktálják
• Élén a miniszterelnök, akinek viszonya a kormány többi tagjához eltérő lehet.
• Kormányfő általában a legerősebb párt vezetője és maga is képviselő
• Kormányfő feladata a kormány politikai irányvonalának meghatározása, egyes minisztériumok munkájának koordinálása.
• Kormány tagjai a miniszterek,akik 1-1 ágazat vezetésével vannak megbízva.
• Önálló költségvetési keretet kapnak és rendelkezésükre áll a minisztérium hivatali apparátusa.
• 2féle feladatot láthat el: 1,irányíthatja az államigazgatás 1-1- ágazatát melyér felelősséggel tartozik. 2, kormánytagként részt vesz az általános politika irányításában.
• A parlamenti képviselők közül nevezik ki.
• Fontosabb miniszteri tárcák meghatározását az alkotmány tartalmazza.
• Államtitkárok a miniszterek mellé rendelt főtisztviselők

A végrehajtó hatalom fő funkciói:

1, Kormányzás:

• Kormány fő feladata az állam vezetése,legfontosabb közügyek intézése, új törvények meghozása, politikai döntések meghozása a törvény keretein belül.
• Aktív kezdeményező szerepet játszik hisz a törvényjavaslatokat ő terjeszti elő az ogy.-nek

2, Jogszabályalkotás:

• A kormány előkészíti a törvényjavaslatokat, de maga is alkot jogszabályokat.
• A kormány fontos területek szabályozására maga is alkothat rendeleteket.

3, Az ágazati irányítás:

• A kormány a közigazgatás ágaiban irányító és ellenőrző szerepet tölt be.
• Külügyek irányítása a kormány illetékességébe tartozik
• Hadügyek irányítása, honvédelem ellenőrzése, megszervezése a kormány fő feladata.
• Végrehajtó hatalom szempontjából fontos kérdés a rendkívüli állapot szabályozása.

4, A parlament felosztása:

• Végrehajtó hatalom feladata a parlamenti cikluson belüli felosztás és új választások kiírása.

Alkotmány és az alkotmánybíróság:

• Alkotmány a politikai közösség alaptörvénye, rögzíti a politikai rend közmegegyezést élvező ,melynek alapján a konfliktusok megvívhatók és rendezhetők
• Legmagasabb szintű jogszabály
• Rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogi alapjait, az állampolgárok jogait és kötelezettségeit.
• Hangsúlyozza a személyi szabadságjogokat: veleszületett jog, élethez való jog, emberi méltósághoz való jog.
• Rögzíti a kötelezettségeket: haza védelme, közteherviselés népszavazás,panaszjog, választójog.
• A diktatúrákban az alkotmányt nem mindig függesztik fel, csak nem tartják be.
• Alkotmánybíróság: védi az alkotmányosság elveit és betartatja az alkotmányt.
• Az alkotmánybíróság önálló hatalmi ágat képvisel a hatalommegosztás rendszerében
• Az alkotmánybíróság funkcióját betöltheti a Legfelsőbb Bíróság
• Az alkotmánybíróság főleg a II világháború után terjednek el.
• Angol joggyakorlatban az alkotmánybíráskodást a Legfelsőbb Bíróság végzi.
• USA-ban a Legfelsőbb Bíróság visszafogottan végzi a törvények felülvizsgálatát
• Európában az NSZK alkotmánybírósága tekinthető mintának.
• Az alkotmánybíróság főbb funkciói:

2. Utólagos normakontrollal felülvizsgálja a meghozott törvényeket
3. Alkotmányosság értelmezése vitás esetekben
4. Vádeljárásra kerülhet sor a magas állami tisztséget betöltők alkotmánysértő aktusa esetén
5. Eldönthet szervezeti, hatásköri vitákat.
6. Megvizsgálhatja a belső jog összhangját a nemzetközi joggal
7. Alkotmányjogi panaszokat tárgyal meg és bírál el.