Hirdetés

A törvényhozó hatalom

5 perc olvasás
A törvényhozó hatalom
  • a parlamentek a népképviselet szervei, a modern demokráciák legfontosabb intézményei
  • kezdetben a kollektív döntéshozatal a népgyűlés formájában zajlott, de a parlament nem közvetlenül ezekből alakult ki, hanem a rendi jellegű kollektív képviseleten alapuló középkori gyűlésekből
  • a polgári forradalmakból létrejövő parlamentek már egyéni képviseleten nyugszanak: azokat képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazzák őket arra, hogy az ő érdekükben, helyettük és a nevükben cselekedjenek
  • hatáskörét korlátozza az alkotmány, a hatalommegosztás elve, a közvetlen demokrácia ill. az önkormányzatok jogai
Hirdetés

A parlament struktúrája: 

  • a parlamentek többsége átvette az angol parlament felépítését
  • felsőház (a meritokratikus kiválasztási elvet 1958-ban a Life Peerage Act törölte el):
  • 3 típus (Brunner)
    • Minden államból közvetlen választással azonos számú képviselőt küldenek a felsőházba (pl. USA, Ausztrália, Svájc)
    • Az egyes tartományok parlamentjei a lakosság arányában delegálhatnak képviselőket a szövetségi kamarába (pl. Ausztria és India)
    • Végrehajtó hatalom részéről történő delegálás (pl. a Német Szövetségi Köztársaságban 3-5 képviselőt küldenek a tartományi kormányok a Bundesratba
  • Alsóház: dominánsabb a felsőháznál
  • Törvények kezdeményezése, megvitatása, első fokon való eldöntése
  • Költségvetés elfogadása
  • Megválasztja a végrehajtó hatalom fő tisztségviselőit
  • Véleménynyilvánítás, panaszok, sérelmek fő fóruma

Fő szervei:

  • Elnökség: tagjai a házelnök, helyettesei és a jegyzők; a parlament belső eljárásainak rendjét biztosítja
  • Bizottságok: a törvényhozás munkáját készítik elő; állandó bizottságok: meghallgatják a törvényeket, szakértőket, kormánytisztviselőket, ajánlásokat dolgoznak ki a plenáris ülés számára; ad hoc jellegű bizottságok az aktuális ügyek feltárására hivatottak; működésük szabályait a házszabály rögzíti
  • Frakciók: a parlament pártpolitikai tagoltságát tükrözik; az elnyert mandátumok bizonyos száma szükséges létrehozásukhoz; belső szervezetükről önállóan döntenek; frakcióelnökséget választanak helyettesekkel és ügyvezető igazgatókkal

A törvényhozás folyamata:

  1. Törvényeket kezdeményezhetnek az egyes képviselők, képviselőcsoportok, a kormány és a köztársasági elnök
  2. Benyújtás bejelentése
  3. Törvényjavaslat az illetékes bizottsághoz kerül, ami megvizsgálja tartalmát, szakértőket és érdekképviseleteket hallgat meg
  4. Jogi bizottság vizsgálja meg a törvény összeférhetőségét az alkotmánnyal és más törvényekkel
  5. A törvényjavaslat a plénum elé kerül: két szakasz: általános vita és részletes vita
  6. Végszavazás
  7. Törvény szövegének jegyzőkönyvi pontossággal való véglegesítése
  8. Törvény nyilvános kihirdetése
  9. Közzé teszik a közlönyben, meghatározott időpontban lép érvénybe
  • Törvények elfogadásához a szavazatok egyszerű többsége szükséges (fontos törvények esetében a szavazatok abszolút többsége szükséges: összes képviselők fele plusz egy szavazat
  • Éves költségvetés elfogadása (a költségvetési vita egyfajta bizalmi szavazás a kormány mellett vagy ellen)

A végrehajtó hatalom ellenőrzése sokféle formában történhet:

  • A képviselők a kormányhoz intézett kérdésekkel és interpellációval ellenőrizhetik a végrehajtó hatalmat
  • Vizsgálatokat indíthat egyes ügyekben, vizsgálóbizottságokat állíthat fel erre a célra
  • Petíciós jog: a polgárok panaszainak és kezdeményezéseinek benyújtása
  • Bizalmatlansági indítvány benyújtása a kormánnyal szemben
  • Bizonyos kérdésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet: pl. hadsereg felhasználása, háború és béke kérdése
Hirdetés

A politikai hivatalviselők kiválasztása:

  • Végrehajtó hatalom csúcsposztjai: köztársasági elnök/kormányfő
  • Legfelsőbb Bíróság elnöke
  • Alkotmánybíróság tagjai
  • Állami Számvevőszék elnöke
  • Ombudsmanok (állampolgári jogok biztosai
  • Magyarországon ezen kívül: ORTT, médiakuratóriumok elnökségének tagjai

Parlamentek osztályozása:

  • Munkaparlamentek: törvényhozói, bizottsági munka
  • Beszédparlamentek: nyílt színi vitákat előtérbe állító parlamentek

A képviselők jogállása:

  • A parlamenti képviselőket az országgyűlési választásokon választják
  • Mindegyikük jogállása egyenlő
  • Mentelmi joggal rendelkeznek: két fontos eleme van: képviselő nem vonható felelősségre bíróság előtt azért, hogy képviselőként milyen álláspontot foglalt el; képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni
  • Régi munkahelyüktől fizetésnélküli szabadságot kapnak és nem bocsáthatók el
  • Fizetésüket saját maguk állapítják meg
  • Összeférhetetlenség
  • Szabad mandátum

Címkék: politológia


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!