A törvényhozó hatalom

5 perc olvasás

a parlamentek a népképviselet szervei, a modern demokráciák legfontosabb intézményei
kezdetben a kollektív döntéshozatal a népgyűlés formájában zajlott, de a parlament nem közvetlenül ezekből alakult ki, hanem a rendi jellegű kollektív képviseleten alapuló középkori gyűlésekből
a polgári forradalmakból létrejövő parlamentek már egyéni képviseleten nyugszanak: azokat képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazzák őket arra, hogy az ő érdekükben, helyettük és a nevükben cselekedjenek
hatáskörét korlátozza az alkotmány, a hatalommegosztás elve, a közvetlen demokrácia ill. az önkormányzatok jogai

Hirdetés

A parlament struktúrája:

a parlamentek többsége átvette az angol parlament felépítését
felsőház (a meritokratikus kiválasztási elvet 1958-ban a Life Peerage Act törölte el):
3 típus (Brunner)
- Minden államból közvetlen választással azonos számú képviselőt küldenek a felsőházba (pl. USA, Ausztrália, Svájc)
- Az egyes tartományok parlamentjei a lakosság arányában delegálhatnak képviselőket a szövetségi kamarába (pl. Ausztria és India)
- Végrehajtó hatalom részéről történő delegálás (pl. a Német Szövetségi Köztársaságban 3-5 képviselőt küldenek a tartományi kormányok a Bundesratba
Alsóház: dominánsabb a felsőháznál
Törvények kezdeményezése, megvitatása, első fokon való eldöntése
Költségvetés elfogadása
Megválasztja a végrehajtó hatalom fő tisztségviselőit
Véleménynyilvánítás, panaszok, sérelmek fő fóruma

Elnökség: tagjai a házelnök, helyettesei és a jegyzők; a parlament belső eljárásainak rendjét biztosítja
Bizottságok: a törvényhozás munkáját készítik elő; állandó bizottságok: meghallgatják a törvényeket, szakértőket, kormánytisztviselőket, ajánlásokat dolgoznak ki a plenáris ülés számára; ad hoc jellegű bizottságok az aktuális ügyek feltárására hivatottak; működésük szabályait a házszabály rögzíti
Frakciók: a parlament pártpolitikai tagoltságát tükrözik; az elnyert mandátumok bizonyos száma szükséges létrehozásukhoz; belső szervezetükről önállóan döntenek; frakcióelnökséget választanak helyettesekkel és ügyvezető igazgatókkal

Törvényeket kezdeményezhetnek az egyes képviselők, képviselőcsoportok, a kormány és a köztársasági elnök
Benyújtás bejelentése
Törvényjavaslat az illetékes bizottsághoz kerül, ami megvizsgálja tartalmát, szakértőket és érdekképviseleteket hallgat meg
Jogi bizottság vizsgálja meg a törvény összeférhetőségét az alkotmánnyal és más törvényekkel
A törvényjavaslat a plénum elé kerül: két szakasz: általános vita és részletes vita
Végszavazás
Törvény szövegének jegyzőkönyvi pontossággal való véglegesítése
Törvény nyilvános kihirdetése
Közzé teszik a közlönyben, meghatározott időpontban lép érvénybe

Törvények elfogadásához a szavazatok egyszerű többsége szükséges (fontos törvények esetében a szavazatok abszolút többsége szükséges: összes képviselők fele plusz egy szavazat
Éves költségvetés elfogadása (a költségvetési vita egyfajta bizalmi szavazás a kormány mellett vagy ellen)

A képviselők a kormányhoz intézett kérdésekkel és interpellációval ellenőrizhetik a végrehajtó hatalmat
Vizsgálatokat indíthat egyes ügyekben, vizsgálóbizottságokat állíthat fel erre a célra
Petíciós jog: a polgárok panaszainak és kezdeményezéseinek benyújtása
Bizalmatlansági indítvány benyújtása a kormánnyal szemben
Bizonyos kérdésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet: pl. hadsereg felhasználása, háború és béke kérdése

Hirdetés

A parlamenti képviselőket az országgyűlési választásokon választják
Mindegyikük jogállása egyenlő
Mentelmi joggal rendelkeznek: két fontos eleme van: képviselő nem vonható felelősségre bíróság előtt azért, hogy képviselőként milyen álláspontot foglalt el; képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni
Régi munkahelyüktől fizetésnélküli szabadságot kapnak és nem bocsáthatók el
Fizetésüket saját maguk állapítják meg
Összeférhetetlenség
Szabad mandátum