Hirdetés
Hirdetés

A törvényhozó hatalom

5 perc olvasás
white and brown concrete structure
  • a parlamentek a népképviselet szervei, a modern demokráciák legfontosabb intézményei
  • kezdetben a kollektív döntéshozatal a népgyűlés formájában zajlott, de a parlament nem közvetlenül ezekből alakult ki, hanem a rendi jellegű kollektív képviseleten alapuló középkori gyűlésekből
  • a polgári forradalmakból létrejövő parlamentek már egyéni képviseleten nyugszanak: azokat képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazzák őket arra, hogy az ő érdekükben, helyettük és a nevükben cselekedjenek
  • hatáskörét korlátozza az alkotmány, a hatalommegosztás elve, a közvetlen demokrácia ill. az önkormányzatok jogai

A parlament struktúrája: 

  • a parlamentek többsége átvette az angol parlament felépítését
  • felsőház (a meritokratikus kiválasztási elvet 1958-ban a Life Peerage Act törölte el):
  • 3 típus (Brunner)
    • Minden államból közvetlen választással azonos számú képviselőt küldenek a felsőházba (pl. USA, Ausztrália, Svájc)
    • Az egyes tartományok parlamentjei a lakosság arányában delegálhatnak képviselőket a szövetségi kamarába (pl. Ausztria és India)
    • Végrehajtó hatalom részéről történő delegálás (pl. a Német Szövetségi Köztársaságban 3-5 képviselőt küldenek a tartományi kormányok a Bundesratba
  • Alsóház: dominánsabb a felsőháznál
  • Törvények kezdeményezése, megvitatása, első fokon való eldöntése
  • Költségvetés elfogadása
  • Megválasztja a végrehajtó hatalom fő tisztségviselőit
  • Véleménynyilvánítás, panaszok, sérelmek fő fóruma

Fő szervei:

  • Elnökség: tagjai a házelnök, helyettesei és a jegyzők; a parlament belső eljárásainak rendjét biztosítja
  • Bizottságok: a törvényhozás munkáját készítik elő; állandó bizottságok: meghallgatják a törvényeket, szakértőket, kormánytisztviselőket, ajánlásokat dolgoznak ki a plenáris ülés számára; ad hoc jellegű bizottságok az aktuális ügyek feltárására hivatottak; működésük szabályait a házszabály rögzíti
  • Frakciók: a parlament pártpolitikai tagoltságát tükrözik; az elnyert mandátumok bizonyos száma szükséges létrehozásukhoz; belső szervezetükről önállóan döntenek; frakcióelnökséget választanak helyettesekkel és ügyvezető igazgatókkal

A törvényhozás folyamata:

  1. Törvényeket kezdeményezhetnek az egyes képviselők, képviselőcsoportok, a kormány és a köztársasági elnök
  2. Benyújtás bejelentése
  3. Törvényjavaslat az illetékes bizottsághoz kerül, ami megvizsgálja tartalmát, szakértőket és érdekképviseleteket hallgat meg
  4. Jogi bizottság vizsgálja meg a törvény összeférhetőségét az alkotmánnyal és más törvényekkel
  5. A törvényjavaslat a plénum elé kerül: két szakasz: általános vita és részletes vita
  6. Végszavazás
  7. Törvény szövegének jegyzőkönyvi pontossággal való véglegesítése
  8. Törvény nyilvános kihirdetése
  9. Közzé teszik a közlönyben, meghatározott időpontban lép érvénybe
  • Törvények elfogadásához a szavazatok egyszerű többsége szükséges (fontos törvények esetében a szavazatok abszolút többsége szükséges: összes képviselők fele plusz egy szavazat
  • Éves költségvetés elfogadása (a költségvetési vita egyfajta bizalmi szavazás a kormány mellett vagy ellen)

A végrehajtó hatalom ellenőrzése sokféle formában történhet:

  • A képviselők a kormányhoz intézett kérdésekkel és interpellációval ellenőrizhetik a végrehajtó hatalmat
  • Vizsgálatokat indíthat egyes ügyekben, vizsgálóbizottságokat állíthat fel erre a célra
  • Petíciós jog: a polgárok panaszainak és kezdeményezéseinek benyújtása
  • Bizalmatlansági indítvány benyújtása a kormánnyal szemben
  • Bizonyos kérdésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet: pl. hadsereg felhasználása, háború és béke kérdése

A politikai hivatalviselők kiválasztása:

  • Végrehajtó hatalom csúcsposztjai: köztársasági elnök/kormányfő
  • Legfelsőbb Bíróság elnöke
  • Alkotmánybíróság tagjai
  • Állami Számvevőszék elnöke
  • Ombudsmanok (állampolgári jogok biztosai
  • Magyarországon ezen kívül: ORTT, médiakuratóriumok elnökségének tagjai

Parlamentek osztályozása:

  • Munkaparlamentek: törvényhozói, bizottsági munka
  • Beszédparlamentek: nyílt színi vitákat előtérbe állító parlamentek

A képviselők jogállása:

  • A parlamenti képviselőket az országgyűlési választásokon választják
  • Mindegyikük jogállása egyenlő
  • Mentelmi joggal rendelkeznek: két fontos eleme van: képviselő nem vonható felelősségre bíróság előtt azért, hogy képviselőként milyen álláspontot foglalt el; képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni
  • Régi munkahelyüktől fizetésnélküli szabadságot kapnak és nem bocsáthatók el
  • Fizetésüket saját maguk állapítják meg
  • Összeférhetetlenség
  • Szabad mandátum


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close