A párt fogalma, funkciói, tipizálási lehetőségek
Mit nevezünk pártnak?
- A pártok a modern tömegtársadalom jelképei.
- A pártok tagsággal bíró, tartósan fennálló politikai szervezetek, melyek parlamenti választásokon versengenek a kormányzati hatalomért.
Pártok történeti kialakulása és típusai
- A pártok kialakulása rendszerint a nagy társadalmi konfliktusokhoz, forradalmi átalakuláshoz kapcsolódik.
- Kifejlődésük 2 szakasza:
- felemelkedő polgárság képviselőinek párttá szerveződése a rendi uralommal és képviselőivel szemben.
- az addig kirekesztett alsóbb társadalmi osztályok, munkásság pártalakítási törekvéseinek jelentkezése.
- A pártok osztályozása attól függ, hogy milyen sajátosságaikat tartjuk szem előtt. Beyme történelmi kialakulásuk sorrendjében, ideológiai célkitűzéseik és politikai profiljuk szerint osztályozza őket:
- liberális pártok
- radikális pártok: demokratikus követelések képviselői, eszméik:szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonság
- konzervatív és arisztokrata pártok: negatív a viszonyuk a forradalomhoz, régi rendi viszonyokat akarják fenntartani
- szocialista párt: proletariátus érdekeit képviselik
- kereszténydemokrata jellegű pártok
- parasztpártok: a vidéki agrártársadalom érdekeit képviselték
- regionális és etnikai pártok: politikai önrendelkezési jogért folytattak harcot
- kommunista pártok: baloldali radikális szélsőséget képvisel
- fasiszta pártok: szélsőséges jobboldali, nacionalista pártok, totális egyeduralomra törnek
- zöld pártok: új társadalmi mozgalmak tematikáját világképét fogalmazzák meg
Hirdetés
Pártok szervezeti sajátosságuk szerint:
- Parlamenti pártcsoportosulások: 1. pártok a parlamenten belül
- Honorácior jellegű, illetve káderpártok: parlamenten kívüli pártok,választójog kiterjesztésével válik lehetővé.
- Honorácior (Max Weber) pártok: köztiszteletben álló, önálló jövedelemi forrással rendelkező előkelők csoportosulása, nem hivatalszerűen politizáltak
- Káderpártok: politizáló eliz helyi köreire vagy új típusú tömegpártok széles társadalmi mozgalomra támaszkodva.
- Tömegpártok: választási jog kiterjesztése során alakult meg. Állandó és szilárd a szervezetük. Parlamenten kívüli pártként jönnek létre, hosszú harc után juthatnak be a parlamentbe.
- Néppártosodás tendenciája:
- elhalványul a pártoknak a társadalmi osztályokhoz való szorosabb kötődése.
- ideológiai profiljuk elmosódik. Ennek következménye, hogy programjaik hasonulni kezdenek egymáshoz.
- Választási pártok: választási küzdelem lefolytatására professzionalizálódott, egymáshoz lazán kapcsolódó politikai szövetségek.
- Patronázs-pártok: politikai céljai háttérbe szorulnak, és a párt fő célja az állami hivatali kulcspozíciók megszerzése, saját jelöltjeik hivatalhoz juttatása.
- Keretpártok: laza egyesülések tekintélyes személyiségek összehangolását célozzák a választók mozgósítására.
- Érdek, vagy réteg pártok: korlátozott választói bázist céloznak meg, meghatározott réteg érdekképviseletét vállalva
- Tiltakozó pártok: vallási, nyelvi,etnikai vagy regionális érdeksérelmek elleni tiltakozó mozgalmakból fejlődnek ki. Pl: környezetvédő mozgalmak
Pártok fő funkciói:
- A pártok nemcsak kifejezik, de egyesítik, összegzik is az alapvető társadalmi érdekeket és értékeket.
- Integráló szerepet játszanak azzal, hogy az aktív polgárok széles körét minél szélesebb körét egy közös program megvalósítására mozgósítják.
- Részt vesznek a nyilvános politikai akaratképzés folyamatában, serkentik a közügyekről folyó közéleti vitát.
- A politikusok rekrutációját és szelekcióját is pártok végzik el. Főbb politikai tisztségek betöltését a pártok versengésének kimenetele határozza meg.
- A pártok kormányzati vagy ellenzéki szerepet töltenek be a parlamentben.
Pártrendszerek típusai:
- Egypártrendszer: egyetlen párt a politikai szervezkedés monopolizálja.
- Hegemónia pártrendszerekben létezik több párt rendszer, de az egyik kitüntetett helyzetben van, a többi párt nem valódi versenytárs.
- Kétpártrendszerben a kormánypárt és az ellenzék váltogatja egymást a hatalomban
- Többpártrendszer alapulhat korlátozott pluralizmuson, mikor rendszeresen 3-5-6 párt vetélkedik
- Szegmentált pluralizmusnak nevezzük az olyan többpártrendszert melyben a pártok túlságos fragmentáltsága nem okvetlenül jár együtt polarizációjukkal, önálló szubkultúraként léteznek egymás mellett.
- Predomináns pártrendszerről beszélünk akkor, ha a 2párti vagy többpárti rendszerekben az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben.
Hirdetés
Pártok az ideológiák és érdekek szerint:
Törésvonal elmélet
2 nagy forradalom, a nemzeti és az ipari forradalom jellegzetes konfliktusai szülték meg azokat a mély választóvonalakat, melyek mentén a pártok egymással szemben megszerveződtek.
Nemzeti forradalom a pártképző ellentétek kulturális tengelyét teremti meg, mely a következő választóvonalakat eredményezi:
- konfliktus a centrum és a perifériák között, a központi nemzeti kultúra képviselői, szemben vele a saját etnikai, nyelvi, vallási vagy regionális identitásukat védő társadalmi csoportok.
- konfliktus az nemzetállam és privilégiumait féltő egyház között.
Ipari forradalom a pártképző ellentétek gazdasági tengelyét teremti meg, mely a következő választóvonalakat eredményezi:
- konfliktus a földbirtokos és az ipari tőkés vállalkozó között.
- magántulajdonosok és az alkalmazottak közötti konfliktus.
A pártok létrejötte politikai küszöbök átlépésétől is függ:
- legitimációs küszöb
- inkorporációs küszöb
- reprezentációd küszöb
- többségi hatalom küszöbe