Anyanyelvünk megismerése szempontjából legbiztosabb forrásaink a nyelvemlékek. A nyelvemlék régebbi korokból fennmaradt írott források.

Keletkezési idő megállapítása:
– Maga a szerző ellátja évszámmal
– Az adott nyelvemlék nyelvállapotából következtethetünk
– Utal a nyelvemlék egy történelmi eseményre, ismert személyre (amit, akit keresünk)
– Segíthet a környezetben lévő szöveg
– Íráskép
– Papír minősége

 

Nyelvemlékek csoportosítása:
1)Szórványemlékek
2)Glosszák, szójegyzetek, szótárak
3)Kéziratos szövegemlékek
4)Nyomtatott szövegemlékek

 

Szórványemlékek

Nem összefüggő szöveg, hanem idegen szövegekbe beékelve találhatunk magyar szavakat (elszórtan). Ezek a szavak általában tulajdonnevek.

a) Külföldi szórványemlékek
– Bíborbanszületett Konstantin (950.) A birodalom kormányzásáról c. művet írta. Ez egy gyakorlati útmutató, magyar tulajdonneveket találunk benne
-Vezérnevek (Álmos, Árpád, Tas)
-Földrajzi nevek (Etelköz, Tisza)
-Tisztséget jelölő főnevek (Gyula, Vajda)

b) Haza szórványemlékek
– Többségük jogi irat, oklevél, adománylevél
-A veszprémvölgyi apácák adománylevele tartozik korai szórványemlékeink közé. Szent István uralkodása alatt keletkezett, dunántúli helyneveket tartalmaz.
– Tihanyi apátság alapítólevele (1055)
– Endre király állítatta ki, első magyar mondattöredékünket tartalmazza: feheruuaru rea meneh hodu utu rea

Van néhány olyan szórványemlékünk, ami nem oklevél
Anonymus: Gesta Hungaricum, A magyarok cselekedetei
Gesta: történetírói műfaj, nincs benne időrend

 

Glosszák, szójegyzékek, szótárak

a) A glossza nem teljes része a szövegnek, hanem a szövegek megértését segítő lapszéli vagy sorok közé írt jegyzet.
Pl.: marosvásárhelyi glosszák, szalkai glosszák

b) Szójegyzékek: szótárak előzményei, fogalomkörök szerint csoportosítja a szavakat
Pl.: besztercei szójegyzék

c) Szótárak: 1604 Szenci Molnár Albert: latin-magyar szótár

 

Kéziratos szövegemlék

Szövegemlék: olyan nyelvemlék, amely már összefüggő magyarul írt szöveg

a) Az első, Halotti beszéd kb. 1200-ban keletkezett. Eredeti neve: Sermus Super Sepulchrum (sír fölötti beszéd)
Pray-kódex tartalmazza, két részből áll: temetési beszéd, könyörgés.

b) Ómagyar Mária-siralom
Leuveni-kódex tartalmazza, kb. 1300-ban keletkezett. Első magyar nyelvű versünk.

c) Königsbergi töredék és szalagjai
1200-1300 között keletkezett

 

A szövegemlékeken belül külön csoportot alkotnak a kódexek.
– Nagy terjedelmű
– Kézzel írott
– Többnyire vallásos tartalmú

A XV. Század II. fele és a XVI. Század első harmada közötti időszakot a kódexek korának nevezzük.

 

Első kódex: Jókai kódex (eredeti:1372,másolat: 1448)
I. Ferenc életét tartalmazza

– Huszita Biblia: első magyar Biblia fordításainkat tartalmazza három kódexben:
– Bécsi kódex – Ószövetség bizonyos részei
– Müncheni kódex – 4 evangélium
– Apor – Zsoltárok könyve

 

Egyéb kódexek:

– Festetics kódex: legszínesebb magyar kódex
– Margit-lengenda: IV. Béla lányához fűződö legendát tartalmazza
– Érdy-kódex: legterjedelmesebb magyar kódex

A világi tárgyú szövegemlékek csoportja:

1)Szabács viadala: első históriás énekünk
2)Soproni virágének: első szerelmesversünk

Nyomtatott szövegemlékek

a)Sylvester János: Új testamentun 1541
b)Károli Gáspár: Szent Biblia 1590