Hirdetés

Kézírásos és nyomtatott nyelvemlékeink

6 perc olvasás

A nyelvtörténet fő szakaszai

A magyar nyelv diakrón vizsgálata alapján, a történelemtudomány felosztásához hasonlóan, korszakokra tagolható. A korszakok határai általában egy-egy történelmi eseményhez kapcsolódnak.

Hirdetés

1. Előmagyar kor (uráli őshazától – i.e. 1000)

  • itt még nem beszélünk különálló magyar nyelvről
  • nyelvrokon népekkel való együttélés

2. Ősmagyar kor ( i.e. 1000 – honfoglalásig, 896)

  • a nyelv már külön fejlődik
  • a vándorlás során idegen hatások érik
  • jövevényszavakkal bővül (elsősorban iráni, török, szláv)
  • kialakul a nyelv önálló nyelvtana
  • megjelennek a személyragok, személy jelek, tárgyrag, igei módjel
  • megjelennek a vegyes hangrendű szavak
  • ebből a korszakból nyelvemlékünk nem származik -> nyelvemléktelen kor

3. Ómagyar kor (896 – 1526, mohácsi-csata)

  • nyelvemlékes kor
  • kialakul a latin betűs írás
  • a nyelvbe latin, szláv, német jövevényszavak kerülnek

4. Középmagyar kor (1526 – 1772, magyar felvilágosodás kezdete -> Bessenyei György: Ágis tragédiája)

  • rengeteg török jövevényszó került a nyelvbe, de ennek ellenére a nyelv jelentősen fejlődött
  • sokat tett ennek a fejlődésnek az érdekéért Pázmány Péter, Balassi Bálint, Bornemissza Péter és Mikes Kelemen
  • nagy hatású kultúrtörténeti esemény a reformáció, a könyvnyomtatás terjedése, a részleges és teljes bibliai fordítások -> 1590: Károli Gáspár, Vizsoly 

5. Újmagyar kor (1772 – 1920, Trianon)

  • felvilágosodás, nyelvújítás (Kazinczy Ferenc)
  • a magyar nyelv egyre inkább egységessé válik
  • kialakul a nyelvtani szabályrendszer
  • 1832: megjelenik az első magyar helyesírási szabályzat
  • a nyelvművelésben jelentős szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémiának (1830-ban alakult), a Kisfaludy Társaságnak (1836-ban alakult), más írói társaságoknak, értelmiségi köröknek és színházaknak
  • 1844-ben lett hivatalos a magyar nyelv

6. Legújabb magyar kor (1920 – napjainkig)

  • a helyesírási szabályok némileg változnak
  • a nyelv szókészlete folyamatosan bővül

Kézírásos nyelvemlékek

  • első nyelvemlékeink az ómagyar korból származnak
  • az elsők a szórványemlékek:
    • idegen nyelvű, főleg latin szövegben megjelennek magyar szavak, ezek többnyire földrajzi nevek és személynevek
    • a legismertebb szórványemlék: 1055: A Tihanyi apátság alapítólevele – “fehérvárra menő hadiútra” -> “feheruuaru rea hodu utu rea”
    • Gesta Hungarorum -> 1200 körül
    • Bíborbanszületett Konstantin
    • (A veszprémvölgyi apácák adománylevele (Szent István kori))

Magyar nyelvemlékek:

Halotti beszéd és könyörgés

  • első magyar szövegemlék
  • 1200 körül keletkezett
  • 32 sorból álló ima
  • temetési szöveg
  • a koporsó sírba helyezése után és megszentelése előtt mondta el
  • 2 részből áll: 1: bibliai történet a bűnbeesésről 2: könyörgés a halott lelki üdvéért
  • a szövegben a szónoki beszéd összes fontosabb eleme megtalálható -> figyelemfelkeltés, költői kérdés, érvelés, konklúzió és a figura etimologica
  • szónoki elemek: megszólítás, felszólítás, felkiáltás, kérdés
  • figura etimologica: a legköltőibb része: halálnak halálával halsz (tőismétlés)
  • Pray-kódexben található

Ómagyar Mária-siralom

  • a Leuveni-kódex tartalmazza
  • 1300 körül keletkezett
  • ez a vers egy planktusz, ez a himnusznak egy fajtája (Mária siralma)
  • szónoki elemek: megszólítás, felszólítás, felkiáltás, kérdés
  • figura etimologia / alliteráció: virág virága, világ világa, keserűen kínzatul, vos szegekkel veretül
  • első magyar nyelvű versünk
  • több kéz írása, többen másolták -> fordítás

Kódexek

  • a szövegemlékeken belül külön csoportot alkotnak a kódexek
  • nagy terjedelmű
  • másolt könyvek, amik több szöveget tartalmaztak
  • ezekben egyaránt szerepeltek imádságok, legendák és példázatok
  • kézzel írott
  • többnyire vallásos tartalmú
  • a XV. század fele és a XVI. század első harmada közötti időszakot a kódexek korának nevezzük
  • Jókai-kódex (1372 – 1400) -1372 -> Assisi Szent Ferenc életéről szól
  • Huszita Biblia (1450 körül): első magyar Bibliafordításainkat tartalmazza 3 kódexben
  • Bécsi kódex -> Ószövetség bizonyos részei
  • Müncheni kódex -> 4 evangélium
  • Apor -> Zsoltárok könyve
  • 1476: Ének Szabács viadaláról -> első históriás énekünk, Mátyás dicsőséges haditettéről szól, világi témájú nyelvemlék
  • Festetics kódex (1494): legszínesebb magyar kódex, Kinizsi Pálnénak készült imádságos könyv
  • Soproni virágének (1490 körül) -> a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke
  • Margit legenda (1510): IV. Béla lányához (Szent Margithoz) fűződő legendát tartalmazza
    • Ráskai Lea, apáca, másolta le
  • Érdy-kódex (1527 körül): legterjedelmesebb magyar kódex

Glossza

  • latin szövegekhez készített magyar nyelvű jegyzetek, magyarázatok, amelyeket vagy a sorok közé vagy a margóra írtak
  • pl.: Gyulafehérvári sorok, 1310

Nyomtatott nyelvemlékek

  • 15. századtól léteznek nyomtatott nyelvemlékek
  • egyházi témájú (zsoltárok, imádságok):
    • Sylvester János – Új Testamentum (1541)
    • Károli Gáspár – Szent Biblia (1590, Vizsoly)
  • világi témájú:
    • Szabács viadala (históriás ének)
    • Soproni virágének (magyar nyelvű szerelmi líra első emléke)


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!