Kézírásos és nyomtatott nyelvemlékeink

A nyelvtörténet fő szakaszai

A magyar nyelv diakrón vizsgálata alapján, a történelemtudomány felosztásához hasonlóan, korszakokra tagolható. A korszakok határai általában egy-egy történelmi eseményhez kapcsolódnak.

1. Előmagyar kor (uráli őshazától – i.e. 1000)

• itt még nem beszélünk különálló magyar nyelvről
• nyelvrokon népekkel való együttélés

2. Ősmagyar kor ( i.e. 1000 – honfoglalásig, 896)

• a nyelv már külön fejlődik
• a vándorlás során idegen hatások érik
• jövevényszavakkal bővül (elsősorban iráni, török, szláv)
• kialakul a nyelv önálló nyelvtana
• megjelennek a személyragok, személy jelek, tárgyrag, igei módjel
• megjelennek a vegyes hangrendű szavak
• ebből a korszakból nyelvemlékünk nem származik -> nyelvemléktelen kor

3. Ómagyar kor (896 – 1526, mohácsi-csata)

• nyelvemlékes kor
• kialakul a latin betűs írás
• a nyelvbe latin, szláv, német jövevényszavak kerülnek

4. Középmagyar kor (1526 – 1772, magyar felvilágosodás kezdete -> Bessenyei György: Ágis tragédiája)

• rengeteg török jövevényszó került a nyelvbe, de ennek ellenére a nyelv jelentősen fejlődött
• sokat tett ennek a fejlődésnek az érdekéért Pázmány Péter, Balassi Bálint, Bornemissza Péter és Mikes Kelemen
• nagy hatású kultúrtörténeti esemény a reformáció, a könyvnyomtatás terjedése, a részleges és teljes bibliai fordítások -> 1590: Károli Gáspár, Vizsoly 

5. Újmagyar kor (1772 – 1920, Trianon)

• felvilágosodás, nyelvújítás (Kazinczy Ferenc)
• a magyar nyelv egyre inkább egységessé válik
• kialakul a nyelvtani szabályrendszer
• 1832: megjelenik az első magyar helyesírási szabályzat
• a nyelvművelésben jelentős szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémiának (1830-ban alakult), a Kisfaludy Társaságnak (1836-ban alakult), más írói társaságoknak, értelmiségi köröknek és színházaknak
• 1844-ben lett hivatalos a magyar nyelv

6. Legújabb magyar kor (1920 – napjainkig)

• a helyesírási szabályok némileg változnak
• a nyelv szókészlete folyamatosan bővül

Kézírásos nyelvemlékek

• első nyelvemlékeink az ómagyar korból származnak
• az elsők a szórványemlékek:
  • idegen nyelvű, főleg latin szövegben megjelennek magyar szavak, ezek többnyire földrajzi nevek és személynevek
  • a legismertebb szórványemlék: 1055: A Tihanyi apátság alapítólevele – „fehérvárra menő hadiútra” -> „feheruuaru rea hodu utu rea”
  • Gesta Hungarorum -> 1200 körül
  • Bíborbanszületett Konstantin
  • (A veszprémvölgyi apácák adománylevele (Szent István kori))

Magyar nyelvemlékek:

Halotti beszéd és könyörgés

• első magyar szövegemlék
• 1200 körül keletkezett
• 32 sorból álló ima
• temetési szöveg
• a koporsó sírba helyezése után és megszentelése előtt mondta el
• 2 részből áll: 1: bibliai történet a bűnbeesésről 2: könyörgés a halott lelki üdvéért
• a szövegben a szónoki beszéd összes fontosabb eleme megtalálható -> figyelemfelkeltés, költői kérdés, érvelés, konklúzió és a figura etimologica
• szónoki elemek: megszólítás, felszólítás, felkiáltás, kérdés
• figura etimologica: a legköltőibb része: halálnak halálával halsz (tőismétlés)
• Pray-kódexben található

Ómagyar Mária-siralom

• a Leuveni-kódex tartalmazza
• 1300 körül keletkezett
• ez a vers egy planktusz, ez a himnusznak egy fajtája (Mária siralma)
• szónoki elemek: megszólítás, felszólítás, felkiáltás, kérdés
• figura etimologia / alliteráció: virág virága, világ világa, keserűen kínzatul, vos szegekkel veretül
• első magyar nyelvű versünk
• több kéz írása, többen másolták -> fordítás

Kódexek

• a szövegemlékeken belül külön csoportot alkotnak a kódexek
• nagy terjedelmű
• másolt könyvek, amik több szöveget tartalmaztak
• ezekben egyaránt szerepeltek imádságok, legendák és példázatok
• kézzel írott
• többnyire vallásos tartalmú
• a XV. század fele és a XVI. század első harmada közötti időszakot a kódexek korának nevezzük
• Jókai-kódex (1372 – 1400) -1372 -> Assisi Szent Ferenc életéről szól
• Huszita Biblia (1450 körül): első magyar Bibliafordításainkat tartalmazza 3 kódexben
• Bécsi kódex -> Ószövetség bizonyos részei
• Müncheni kódex -> 4 evangélium
• Apor -> Zsoltárok könyve
• 1476: Ének Szabács viadaláról -> első históriás énekünk, Mátyás dicsőséges haditettéről szól, világi témájú nyelvemlék
• Festetics kódex (1494): legszínesebb magyar kódex, Kinizsi Pálnénak készült imádságos könyv
• Soproni virágének (1490 körül) -> a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke
• Margit legenda (1510): IV. Béla lányához (Szent Margithoz) fűződő legendát tartalmazza
  • Ráskai Lea, apáca, másolta le
• Érdy-kódex (1527 körül): legterjedelmesebb magyar kódex

Glossza

• latin szövegekhez készített magyar nyelvű jegyzetek, magyarázatok, amelyeket vagy a sorok közé vagy a margóra írtak
• pl.: Gyulafehérvári sorok, 1310

Nyomtatott nyelvemlékek

• 15. századtól léteznek nyomtatott nyelvemlékek
• egyházi témájú (zsoltárok, imádságok):
  • Sylvester János – Új Testamentum (1541)
  • Károli Gáspár – Szent Biblia (1590, Vizsoly)
• világi témájú:
  • Szabács viadala (históriás ének)
  • Soproni virágének (magyar nyelvű szerelmi líra első emléke)