Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

1. Információs társadalom:

– szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra. Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A hálózatba való összekapcsoltság az internet és a mobiltelefon révén ön-és közösségerősítőek, esélyteremtőek, amelyek az információ- és tudásáramlás élénkítésével számos pozitív hatáskövetkezményt eredményeznek.

A modern társadalom két legfontosabb információ közvetítője, a számítógép – /internet/ és a mobiltelefon.

 

2. Mobiltelefon:

A beszélgetés bevezető része, az udvariassági formula elmaradhat. A hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is azonosítani lehet. Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló, nem igényel azonosítást. SMS-t bármikor és bárhonnan írhatunk és olvashatunk. Megőrizhetjük, újraolvashatjuk. Az SMS-ek sokfélék. Íródhatnak a megszokott helyesírással. A hírek, hivatalos üzenetek tartoznak ide, és magánüzeneteink közül azok, amelyeket nem közeli ismerőseinknek írunk. Az SMS-forgalom többségét azonban azok az üzenetek adják, amelyeket családtagoknak, barátoknak, kedvesünknek küldünk. Ezek az igazi SMS-ek viszont jócskán eltérhetnek a megszokott írásmódtól.

 

3. Számítógép – /internet/

Új, eddig nem használt technikák, és régebbi technikák együttes alkalmazása. Hatástöbbszöröző eszköz. Az emberek közötti élő kapcsolat a gyakori kommunikáció függvénye. Az emberek az interneten a problémáikra keresnek megoldást. A neten az elsődleges megjelenési forma a weblap. Mindig célközönségnek szól. A weblap szövegének szerkesztésekor a lényeget kell megfogalmaznunk egyszerűen, érthetően, figyelemfelkeltő módon. Fontos a hitelesség, a bizalomfelkeltés, a kultúrált megjelenés. A jól kiválasztott képeknek bizalomfelkeltő erejük van. A fejlécnek „ütősnek” kell lenni, mert itt dől el, hogy az adott téma iránt érdeklődő tovább olvassa-e weblapunkat. Az elérhetőséget jól lát- hatóan, egyértelműen kell feltüntetni a kapcsolatfelvétel megkönnyítése miatt.

 

3.1 Kommunikáció az interneten:

e-mail, internetes fórumok, chat, társalgó/csevegő programok

Az új információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős része  valójában nem az írásbeliség, hanem a szóbeliség birodalmába tartozik. Az e-mail, az SMS, az internetes fórumok, a chat-üzenetek szövegei beszélt szövegek, írott formában. Ezekben nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon kifejtett, precízen fogalmazott mondatokat írnunk; lehetünk hétköznapiak, érzelemkifejezésünk pedig közvetlenebb. Sőt: a fölsorolt szövegformákban gyakran tudatosan is jelzik, hogy beszélt nyelvet rögzítenek, azzal, hogy fonetikusan írnak. Ez nem a katasztrofális helyesírás, hanem a címzetthez fűződő bensőséges kapcsolat, a bizalom és összetartozás jele.

A számítógépes hálózatok alkalmasak a levelezésre, sőt a beszélgetésre (csevegésre) is. A társalgó vagy csevegő program hasonlít az élőbeszédre: rövid üzeneteket váltunk, amit éppen írunk, megjelenik a beszélgetőpartner képernyőjén: akár egy földrésszel odébb is. Vita- fórumok, beszélgető csoportok alakultak. A csevegő programok is igyekeznek fölszámolni a helyesírást, hiszen a gyorsaság, az esetlegesség, sőt az egyediség a fontos. Mindez természetes is lehet, ameddig két ember magánügye, ám ezek a csevegő programok tágabb közösségekhez is szólnak. A világháló terjeszt nyelvi divatokat. Ezek a nyelvi igénytelenségek, következetlen, alkalmi rövidítések pedig már megjelentek az iskolai dolgozatokban, különféle reklámszövegekben, egyes rádió és TV adók nyelvezetében.

 

3.1.1 Előnyök:

– lehetőség a sűrű kapcsolattartásra

–  az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetőek, újra megtekinthetőek, kevesebb időt igényel az írás

– könnyebb ismerkedési lehetőség

– a rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül

 

3.1.2 Hátrányok:

– túl sok angol kifejezés, melyeknek nincs magyar megfelelője; a használt nemzetközi nyelv alapja az angol