Hirdetés

A stílus

7 perc olvasás

A stílus az a sajátos mód, ahogyan gondolatainkat, közölnivalóinkat a nyelvi eszközök megválogatásával kifejezzük. A stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésük módja alakítja ki. A stílust befolyásolja a kommunikáció minden tényezője: a közlő egyénisége, a közlési csatorna, a nyelvi kód, a közlemény tárgya, célja, műfaja, formája, a közlési körülmények, a beszédtársak egymáshoz való viszonya, a korízlés, a korstílus változása.

Hirdetés


Hirdetés

Bármely nyelvi elem stíluselemmé válhat. Egy adott nyelvi jelsort különböző tényező(k) tesznek egyedivé, sajátossá. Állandósult stílusértéknek nevezzük a szó jelentésének azt a részét, amelyet a nyelvben szokásos felhasználási lehetőségként ismerünk és többnyire használunk. Ha egy szó jelentése az idézett szövegrészletben egyéni és lakalmi felhasználás révén jelentéstöbbletet nyer, akkor a jelentéstöbbletet alakalmi stílusértéknek nevezzük .

Stiláris zérófokúságnak nevezzük azt a semleges stílust, amely stiláris szempontból közömbös nyelvi eszközöket tartalmaz (nyelv-stilisztikai szempontból nincs benne semmi , aminek stílushatást tulajdoníthatnánk). Stíluseszköz minden olyan nyelvi eszköz, amely a stiláris zérófokúságtól való eltérést, stíluserényt vagy stílushibát eredményez. A stíluseszközök akkor eredményeznek stíluserényt, ha az adott szövegösszefüggésben vagy beszédhelyzetben elérik a kívánt hatást és stílushibákat okoznak akkor, ha az elérendő hatást a kifejezésmód fogyatékossága akadályozza.

 

Néhány fontosabb stilisztikai fogalom, kategória

A nyelv és a stílus szorosan összefügg, a nyelv eszköztára a stílusnak. A nyelv változásával a stílus is megváltozik. A változás koronként következik be. Ezeket nevezzük stíluskorszakoknak, stílusáramlatoknak. A nyelv és a stílus normatív. A stílusnak kifejező ereje, szemléletessége, expresszivitása van. Stílusosnak nevezzük az alkalomhoz illő, megfelelő közlést, amelynek ellenkezője a stílustalan. A stílusrétegek olyan kifejezésmódok, amelyek nyelvváltozatokhoz, a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez kapcsolódnak. Ennek tipikus nyelvi – stilisztikai eszközei és szabályai vannak.

Az egyes stílusrétegek nyelvi és esztétikai igényességük és stiláris zérófokúságuktól való eltérésük tekintetében nagyon különböznek egymástól. A stílusárnyalat vagy hangnem stílusrétegeken belül kialakuló, nyelvváltozattól függő minősítő megnevezés , amely utal a beszédhelyzetre, a beszélő lelki állapotára, viszonyára a témához, a címzetthez, kifejezheti a nyelvi igényesség mértékét, utalhat a műfajra, a mű keletkezésének idejére.

Hirdetés

 

Szövegtípusok és stílusnormáik

A kommunikációt célja szerint tudjuk osztályozni. A kommunikáció megvalósulásának módja szerint léteznek magán és nyilvános szövegek szóbeli vagy írott formái. Az egyes szövegtípusok stílusnormáit illemszabályok , hagyomány , szokások alakítják ki. A tényszerű közlések csak akkor informatív értékűek , ha a szöveg kifejtettsége a befogadó számára szükséges és elégséges mértékű. A kodifikálás többek között a jogi iratok megreformálását szövegezését jelenti, szerkesztésüknek szigorú szabályai vannak.

 

A szépirodalmi stílus

A szépirodalmi stílus a legválasztékosabb nyelvi és esztétikai szempontból legigényesebb művészi célú stílusréteg. A szépirodalmi stílus íróira jellemző a sűrített kifejezésmód és az újítás, képszerűség. Műveik szerkezete megreformáltabb a köznyelvinél. A stílus megválasztásában nagy szerepe van az egyéniségnek, az eredetiségnek. A költők, írók általában sok motivált szót használnak, ezeknek kettős a jelentése. Poétikai funkciónak nevezzük a művészi közlés megreformáltságát , esztétikai funkcióját. A szépírói szövegeket többféleképpen is értelmezhetjük. A stíluselemzésnek sokféle módszere és lehetősége van.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!