A szövegösszetartó erő, kapcsolóelemek

A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja. A szövegösszefüggés nyelvtani (grammatikai) kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják:

1. Névelők

A főnévhez szorosan kapcsolódó elemek, amelyek konkretizálják a főnév jelentését. A magyar nyelvben előforduló névelők: határozott: a, az// határozatlan: egy.

2. Névmások

A névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van:

a) Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora
– Jele: ←
– pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját.

b) Beszédhelyzetre való utalás: deixis
– Jele:↑
– pl: Így kell élni.

c) Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora
– Jele: →
– pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

3. Határozószók

pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk

4. Kötőszó

A mondatrészeket összeköző szavak. Ilyenek például a következők: tehát, ezért, így, úgy, stb.

pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.

5. Igei személyragok, birtokos személyjelek

pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára.

6. Hiányosság: hiányos mondatok (ellipszis)

Pl: Elvesztettem tegnap 100 Ft-ot az utcán, Kati is.

7. Szórend

Mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész.

pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.

8. Egyeztetés

pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott.

Jelentésbeli kapcsolóelemek

• Cím: meghatározza az egész jelentését
• A szöveg kulcsszavai
• Témája
• Ismétlés, rokon értelmű szavak használata
• Alá-felérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom

„Megy a juhász szamáron, földig ér a lába.

Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.”

• • A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik.