A szövegösszetartó erő – áttekintés

A szöveg

Szöveget azért alkotunk, hogy közöljünk vele valamit. A szöveg nyelvrendszerünk legnagyobb egysége, a kommunikáció eszköze. A szöveg kerek, egész, lezárt, teljes üzenet. A szövegnek vannak nyelvi és nem nyelvi összetevői. A szöveg legfontosabb sajátossága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió). A szöveg egészét összetartja a téma, a cím is, a mondatokat pedig a nyelvtani és a jelentésbeli kapcsolóelemek.

A szövegösszetartó erő összetevői:

• a szövegalkotást és a befogadást meghatározó nem nyelvi tényezők / kommunikációs kapcsolat/
• a szöveg jelentésbeli kapcsolatai
• a szöveg nyelvtani kapcsolatai

Szövegösszefüggés: a külső nem nyelvi és a belső nyelvi összetevők közötti kapcsolat (pl: ismerem az író életét, és ismerem a szövegben lévő szavak jelentését)

A szöveg egészére ható összetartó erőt globális kohéziónak nevezzük. A szövegegységek (a mondatok) láncszerű összekapcsolódására a lineális kohézió kifejezést használjuk.

A globális kohézió eszközei:

• a szöveg témahálózata (a kulcsszavak határozzák meg)
• a tartalmi-logikai kapcsolatok (pl. a szöveg szerkezeti felépítése)
• cím
• szöveg stílus

A szöveg lineáris kohéziójának eszközei:

• Jelentésbeli kapcsolóelemek
  • ismétlések
  • rokon értelmű szavak
  • körülírások
  • metaforikus kifejezések
  • többjelelentésű szavak
  • azonos alakú szavak
  • hasonló alakú szavak
  • ellentétes jelentésű szavak
  • téma-réma kapcsolat (téma: már ismert információ, réma: új információ)
• Nyelvtani eszközök
  • ellipszis (elhagyás)
  • deixis (rámutatás)
  • kötőszavak
  • anafora (visszautalás) és katafora (előreutalás)
  • határozott névelőhasználat
  • névmások

Jólszerkesztett szövegtípusok sajátosságai:

A tájékoztató szövegfunkció:

A jó tájékoztató szöveg megtervezett, minden tekintetben pontos, lényegretörő. Funkciója nem engedi meg, hogy ne a lényegről szóljon.
Szóban legyen rövid, érthető. Írásban lehet használni a nem nyelvi eszközöket, pl harsány betűk, színek, nagyobb méret.

Érvelő szövegfunkció:

Elsődleges célja a meggyőzés, a hallgatóra vagy az olvasóra gyakorolt hatás. Az érvelő szövegek általában logikai rendre , ok-okozati kapcsolatra épülő, láncszerű szerkezetű szövegek. Az érvelő szövegekben tételmondatokban megfogalmazott állításokat bizonyítunk vagy cáfolunk. A bizonyításhoz különféle érveket használunk fel. a szóban elhangzó érvelő szövegeknek fontos részei a beszédünket kísérő meggyőző hanghatások, a kifejező arcjáték,, a hatásos mozdulatok és a testtartás.

Felhívó szövegfunkció:

Szorosan kapcsolódik a tájékoztató funkcióhoz, de lehet ennél erősebb érzelmi hatása.
Szóban legyen lényegretörő, lehet benne ismétlés, visszautalás, hogy elérje hatását. Pl: reklámszöveg. Élő kommunikációs helyzetben a nem nyelvi kifejezőeszközök fontos szerepet kapnak. Írásban is legyen lényegretörő, ha kell külsőleg is harsány.