Hirdetés
Hirdetés

A szöveg

4 perc olvasás

A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész.

Szerepe:

üzenet közvetítése.

 

Követelmény:

megformáltság szempontjából a kerekség, lezártság, tartalom szempontjából pedig a teljesség, a megértéshez elégséges kifejtettség, tartalom.

 

Szöveg tagolása:

– fejezetek,
– bekezdések,
– mondatok.

Az egyes részeket a nyelvtani szabályok szerinti megszerkesztettség és a logikai kapcsolatok szerinti szövegbe való beszerkesztettség jellemzi.

Egyszerre vagyunk kapcsolatban a szöveg egészével és egy bizonyos részével. A rész csak az egész ismeretében értelmezhető.

 

A szöveg elsődleges jelentése:

a szavak szótári jelentése adja.

 

A szöveg teljes jelentése:

a szavak szövegben való elrendeződése módosítja, árnyalja az elsődleges jelentést.

 

Szövegkohézió:

az egyes részek, elemek szoros összetartozása, egybeszövődése.

 

1.) Lineáris kohézió:

grammatikai összetartó erő, a tartalom egysége, előre haladása és a lezártság. A szövegben folyamatosan előrehaladva.
Szöveggrammatika vizsgálja.

Grammatikai kapcsolóelemek biztosítják, pl. kötőszók, rámutatószók (névmások, határozószók), igei személyrag, birtokos személyjel.

 

2.) Globális kohézió:

jelentésbeli összetartó erő, a szöveg egészére kiterjedő kapcsolatot biztosítja.
Szövegstilisztika vizsgálja.
Jelentésbeli kapcsolóelemek biztosítják, pl. a szinonimák szerepe a szövegalkotásban.

Hirdetés

A kettő mindig együtt hat, de nem azonos az arányuk és a jelentőségük:

– kisebb egységek: grammatikai,
– nagyobb egységek: jelentésbeli.

A szövegösszetartó erők azáltal, hogy kisebb egységeket alakítanak ki, tagolnak is.

A globális kohézió egyik alapja a téma.

 

Témahálózat:

a téma és az ahhoz kapcsolódó személyek, tárgyak, fogalmak, kulcsszavak belső összefüggésrendszert alkotnak, behálózzák a szöveget.
A téma folyamatos jelenlétét biztosítják a kulcsszók, az előre- és visszautalások.

 

Ismétlődés:

az elrendezés legfőbb szerkesztési elve, jelentésbeli kapcsolóelem.

– teljes,
– részleges: változat, párhuzam, ellentét, rokonértelműség.

Az ismétlődés mindig együtt jár a nyelvi jel módosulásával.

Tér- és időbeli hálózat és az összefüggéseket

– például oksági viszonyokat – feltáró logikai rend:

Igeidők és határozók rendszere, igekötők, igeképzők, igenevek. A szavak szótári jelentése is hozzájárul a szöveg tér- és időhálózatának, valamint oksági viszonyainak kirajzolódásához. Mondatok vagy nagyobb egységek egymás utánisága: magyarázó, következtető, stb. Összekapcsolják a kimondott, vagy kitehető kötőszók.

 

A szöveg kifejtettsége:

Hiány:

– szintagmák, mondatok, gondolatsorok kihagyása,
– tartalmas szónak névmással való helyettesítése.

A hiány kiegészülhet:

– belülről: a szövegösszefüggésből,
– kívülről: a beszédhelyzetből, a beszélők közös előismereteiből.

A kihagyás legerősebb a mindennapi társalgásban és legkisebb a tudományos értekező prózában.

 

A cím:

A cím nem a szöveg része, hanem mintegy rámutat a szöveg egészére.

Nyelvi megformáltság szempontjából:

– szó- vagy szókapcsolatszerű (megnevező),
– mondatszerű cím.

 

Tételmondat:

Azok a mondatok, amelyek alapján fel lehet építeni a szöveget.
Általában bekezdésenként.
Ha tételmondatokat kiszedegetjük, akkor kapjuk a vázlatot

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close