Hirdetés
Hirdetés

Szóelemek

6 perc olvasás

Morféma:

(szóelem), a nyelv legkisebb, érzékelhető hangtestből álló, önálló jelentéssel bíró egységei: szavak és toldalékok.

 

Szótári szó (lexéma):

a szókészlet egy tagja, a nyelv egysége.

 

Szóalak:

a mondat egyik építőeleme, a beszéd egysége.

 

A MORFÉMÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKI ÖNÁLLÓSÁG SZERINT:

1.: Szabad morfémák:

Más szóelemektől függetlenül, önállóan is előfordulhatnak.

 

A szótári szó:

A teljes szóalak kiindulópontjaként szótőnek nevezzük.

 

A szótövek csoportosítása:

Kötöttség szerint:

– szabad szótő,
– kötött szótő (bokr-).

 

Alakok száma szerint:

– egyalakú szótövek (ír, olvas),
– többalakú (változó) szótövek (bokor–bokr, mocsár–mocsar).

 

        Toldalékoltság szerint:

– abszolút szótő (csal-atkozhatnának),
– relatív szótő (csalatkozhat-nának).

 

Hangalak szerint:

– hangzóhiányos (pl. töröl-törlő, pereg-pergő),
– v-tövű igék: – nő-növ, lő-löv,
– sz-v tövű igék: tesz, vesz, hisz, lesz, visz, eszik, iszik,
– fekszik-fekvő, alszik-alvó.

Hirdetés

További részekre nem bontható, ún. elemi szó.

 

2.: Félszabad morfémák: (viszonyítószó, viszonyszó, álszó)

Önállóan nem fordulnak elő, csak más szótövekkel együtt, bár velük nem olvadnak össze. Jelentésük járulékos jellegű.
Álszintagmákban szerepelnek. Pl.: igekötők, névutók, névelők.

 

3.: Kötött morfémák:

Csak más morfémákhoz kapcsolódva előforduló toldalékok.

Zéró morféma: pl. a kijelentő mód jele.

Záró morféma: pl. a határozói igenév képzője (-va, -ve, -ván, -vén).

 

A TOLDALÉKOK:

KÉPZŐK:

Általában a szótő után az első helyen állnak (kivétel: mély|e|bb|ít).

Szerepük:

– teljesen új jelentésű szót hozhatnak létre,
– megváltoztathatják a szó szófaját, mondatbeli helyét,
– megváltoztathatják a szó bővíthetőségét, bővítményeit.

Általában kapcsolódhat hozzájuk újabb képző, jel vagy rag (kivétel: -va, -ve, -ván, -vén, mert ezek zárómorfémák).

 

Ige * ige

– műveltető: -at, -et, -tat, -tet,
– visszaható: -kodik, -kedik, -ködik, -kozik, -kezik, -közik, -ódik, -ődik, -ó(d)zik, -ő(d)zik,
– szenvedő: -atik, -etik, -tatik, -tetik,
– ható: -hat, -het,
– gyakorító: -gat, -get, -gál, -gél, -dos, -des, -dös, -kod, -ked, -köd, -dogál, -degél, -dögél,
– mozzanatos igék: -n, -int, -ll, -csillan, -csavarint, -sugall,
– kezdő igék: -d, -l, -dul, -dül, -éled, -szólal, -kondul, -csendül.

 

Névszó * ige

– vmilyen eszközt használ: -l, -z,
– vmivel ellát: -l, -z,
– vmit fog, gyűjt, szed: -ászik, -észik, -zik,
– vmilyen módon viselkedik: -kodik, -kedik, -ködik,
– vmilyennek mond, gondol: -l, -ll,
– vmilyenné tesz: -ít,
– vmilyenné lesz, válik: -ul, -ül, -odik, -edik.

Hirdetés

 

Ige * névszó

– cselekvés folyamata: -ás, -és,
– cselekvés eredménye: -at, -et, -mány, -mény, -vány, -vény,
– képesség, tulajdonság: -ékony, -ékeny, -ánk, -énk,
– képesség, tulajdonság hiánya: -tlan, -tlen,
– főnévi igenév: -ni,
– melléknévi igenév: -ó, -ő, -tt, -t, -andó, -endő,
– határozói igenév: -va, -ve, -ván, -vén.

 

Névszó * névszó

– foglalkozás: -s, -ász, -ész,
– gyűjtőnév: -ság, -ség,
– elvont fogalom: -ság, -ség,
– kicsinyítés, becézés: -ka, -ke, -cska, -cske,
– asszonynév: -né,
– valamivel ellátott: -s, -ú, -ű,
– valaminek híjával elvő, vmitől megfosztott: -tlan, -tlen, -talan, -telen,
– valahová tartozó: -i,
– mértéket jelölő: -nyi,
– törtszámnév: -d,
– sorszámnév: -dik.

 

JELEK:

A képzők után és a ragok előtt vannak (kivétel: mély|e|bb|ít). Egynél több is járulhat a szótőhöz, de utánuk csak ragok következhetnek.

Nem hoznak létre új szótári szót, nem változtatják meg a szó szófaját, mondatbeli szerepét, de egy-egy nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítják a szótő jelentését (pl. idő, mód, számbeliség).

– ige módjelei (*; -na, -ne, -ná, -né; -j),
– ige idejének jelei: -t, -tt,
– alap-, közép-, és felsőfok jele: -bb, leg-…-bb,
– birtokos személyjelek: -m, -d, -a, -e, -ja, -je; -nk, -unk, -ünk, -tok, -tek, -tök, -uk, -ük, -juk, -jük (+többes szám), a több birtok jele: -i,
– birtokjel: -é (a birtokoshoz járul),
– a többes szám jele: -k, -i.

Hirdetés

 

RAGOK:

A szóalak zárómorfémái, más morféma nem állhat utánuk, és egy ragnál több nem lehet egy szóalakban.
A ragok meghatározzák a szavak mondatbeli szerepét.
– ige alanyi (-k; -sz; *; -unk, ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek) és tárgyas szemályragjai (-m; -d; -ja, -i; -juk, -juk; -játok, -itek; -ják, ik),
– tárgyrag: -t,
– határozóragok: -ban, -ben, -ból, -ből, -ba, -be, -on, -en, -ön, -ról, -ről, -na-, ne, -nál, -nél, -tól, -től, -hoz, -hez, -höz- nak
– nek – ig, – kor, -szor, -szer, -ször, -ul-, ül-, képpen, -képp, -ként, -val,  -vel,-vá-, -vé, -ért,
– birtokos jelző ragja: -nak, -nek.Elő- vagy kötőhangzók: (álmorfémák) A toldalékok előtt a mássalhangzótorlódás elkerülésére egy rövid magánhangzó jelenhet meg.

Az egy szótőből képezhető szóalakok száma és az alakok egymáshoz való viszonya alakrendszert alkot.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close