Hirdetés

Kovalens kötés

2 perc olvasás

Az atomok párosítatlan vegyérték elektronjai kötő elektronpárt hoznak létre, amelyek a molekulapályán helyezkednek el, és mindkét atomtörzshöz tartoznak. Nemkötő elektronpárnak nevezzük az atomok párosított vegyérték elektronjait, a molekulán belül is csak egy atomtörzshöz tartoznak.

Hirdetés

Szerkezeti képlet (elektron képlet): A molekula olyan képlete, melyben jelöljük a kötő és nemkötő elektronpárokat. Vegyérték: Megadja a molekulán belül az atomhoz kapcsolódó kötő elektronpárok számát.

A kovalens kötés jellemzői

Két atom között kialakuló kovalens kötést a kötéstávolsággal és a kötési energiával jellemezhetünk.

Kötéstávolság A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelenti a molekulában.

  • Jele: d
  • Mértékegysége: pikométer (pm)

Kötési energia

A kötési energia kovalens kötés erősségét jellemzi. A kötési energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához.

Hirdetés
  • Jele: Ek
  • Mértékegysége: kJ/mol

Minél nagyobb az atomok mérete, annál nagyobb a molekulában a kötéstávolság. A nagyobb kötéstávolsághoz viszont egyre kisebb kötési energia tartozik.

Többszörös kovalens kötés

  • Két atom között egy elektronpárral létrehozott kötést, egyszeres, szigma vagy s-kötésnek nevezzük.
  • Két atom között két elektronpárral létrehozott kötést kétszeres, pí vagy p-kötésnek nevezzük.
  • Két atom között három elektronpárral létrehozott kötést, háromszoros vagy p2-kötésnek nevezzük.
  • A p-kötés az s-kötés síkjára mindig merőleges, energiája kisebb.
  • A kötési energia a kötések számával nő. A kötés energiájának növekedésével a kötéstávolság is csökken.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!