Szerves kémia

A szerves kémia a szénvegyületek kémiája. A szénatomok különleges tulajdonsága, hogy egymással kovalens kötést képezve elvileg korlátlan számú szénatom összekapcsolódhat láncokká, gyűrűkké.

Képletek írása: Egy szerves vegyület azonosításához nem elég az összegképletét felírni. Már a legegyszerűbb összegképletek is többféle anyagot jelenthetnek, például a C₂H₆O lehet egy éter vagy etil-alkohol képlete is. A szénatom a szerves vegyületekben mindig négy kovalens kötést képez.

Szerkezeti képletek: A szerkezeti vagy konstitúciós képlet megmutatja az atomok egymáshoz való kapcsolódásának a sorrendjét, de nem adja vissza a vegyület térszerkezetét. Az egyszerűsített vonalképletek esetén a vegyjeleket nem írjuk ki, csak vonalakat, ez a félkonstitúciós, vagy atomcsoportos képlet, például CH₃-CH₂-CH_3.

A szénnek egyedülálló kémiai tulajdonságai vannak:

• kapcsolódni tud az összes többi elemhez
• hosszú láncokban tud saját magához kapcsolódni
• a szerves kémia változatossága lenyűgöző
• sok lehetséges molekulaszerkezet
• sok lehetséges reakció

  Lewis-szerkezetek

• az oktett szabály – az atomok arra törekszenek, hogy 8 vegyérték-elektronjuk legyen (betöltött héjl)
• ionos kötés – elektronfelvétel vagy -leadás – az elektrosztatikus vonzás stabilizálja
• kovalens kötés – elektronmegosztás – a legáltalánosabb kötés a szerves molekulákban

Atompályák

• hullámfügvények – leírják az elektronok helyét
• s pályák (gömbölyű)
• p pályák (három: x,y,z) – (súlyzó alakú – 2 lebeny)
• d pályák (4 lebeny) – általában nem szükséges a szerves kémiához
• hibrid pályák – kombinált pályák

Hibrid pályák

• sp hibridek (egy s plusz egy p) – két azonos pályát ad (egyenes)
• sp² hibridek (egy s plusz két p) – három azonos pályát ad (háromszög alakú)
• sp³ hibridek (egy s plusz három p) – négy azonos pályát ad (tetraéderes)

Kötés

• vonzás a negatív elektronok és a pozitív mag között – taszítás az elektronok között – taszítás a magok között
• a kötés a vonzóerők és a taszítóerők egyensúlya
• jellemző kötéstávolság és kötéserősség

Molekulapályák

• az atompályák átfedése
• az elektronok két mag közelében vannak
• kötő és nem kötő kombinációk

Szigma-kötések

• hengerszimmetria
• az atompályák végeinek átfedésével keletkezik

Pi-kötések

• a kötéstengelyen keresztül csomósík
• az atompályák oldalának átfedésével keletkezik

Szerves molekulák ábrázolása

• Lewis-képlet – minden elektront ábrázolunk
• Kekulé-képlet – a kötéseket vonalak jelölik – a magános elektronpárokat néha elhagyjuk
• vonalas képlet – elhagyjuk a magányos elektronpárokat – elhagyjuk a hidrogént a szénatomokon – elhagyjuk a szénatomokat (feltételezzük, hogy minden kötés végén szén van)

A kémiai szerkezet megjelenítése

• Név (triviális vagy szisztematikus)
• Tömör képlet (ahogy általában nyomtatva van)
• Lewis-képlet (az összes atom és kötés fel van tüntetve)
• Vonalas képlet (elhagyja a hidrogéneket; a szénatomokat a csúcsok jelentik)
• 3-D szerkezet (jelzi a kötések térbeli elhelyezkedését)
• Golyó és pálcika képlet (mit egy molekulamodell)
• Térkitöltéses modell (az elektroneloszlás teljes méretét közelíti)

Jellemző vegyérték 

• H: 1 vegyérték-elektron, 1 kötés
• C: 4 vegyérték-elektron, 4 kötés
• N: 5 vegyérték-elektron, 3 kötés + 1 magános elektronpár
• O: 6 vegyérték-elektron, 2 kötés + 2 magános elektronpár
• F: 7 vegyérték-elektron, 1 kötés + 3 magános elektronpár

Molekulapályák

• H + H —> H-H
• s + s —> szigma-kötés
• H-H kötéshossz: 0,74 A
• H-H kötéserősség: 104 kcal/mol

Metán

• C + 4 H —> CH₄
• sp³ + s —> négy szigma-kötés
• C-H kötéshossz: 1,10 A
• C-H kötéserősség: 104 kcal/mol
• elhelyezkedés – tetraéderes
• kötésszögek: 109,5^o

Miért hibrid pályák?

• jó alak (irány)
• a kötésnél nagyfokú átfedés lehetséges
• maximális az elektronok sűrűsége az atomok között
• jó irányítottság
• minimális taszítás a pályák között

Etán