Hirdetés

Ionok és molekulák képződése

3 perc olvasás
Ionok és molekulák képződése

Ionok képződése atomokból

Hirdetés


Ha az atommal megfelelő mennyiségű energiát közlünk, akkor az atom legkönnyebben leszakítható elektronját az atommag vonzásából kiszakíthatjuk. Ekkor a semleges atomból pozitív töltésű ion (kation) képződik.

Az ionizációs energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges ahhoz, hogy 1 mol alapállapotban levő szabad atomból, a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk.

  • Jele: Ei
  • Mértékegysége: kJ/mol

Sok semleges atom képes arra, hogy elektront vegyen fel, és stabilis negatív iont (anion) képezzen. Ennek a képességnek az elektronaffinitás a mértéke.

Az elektronaffinitás azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol gázhalmazállapotú negatív ionból a töltést okozó elektronok eltávolításához.

  • Jele: Ea
  • Mértékegysége: kJ/mol

Az elektronegativitás a kötött atomok elektronvonzó képességét jellemzi. Az atomok elektronvonzó képességének nagy szerepe van abban, hogy az egyes atomokból milyen vegyületek keletkeznek

Hirdetés

Az ionok méretét az ionsugárral jellemezzük. Értékét pikométerben adjuk meg. 1 pm = 10– 12 méter.

Molekulák képződése

Több atom összekapcsolódásával molekulák jönnek létre. A molekula képződés célja a nemesgáz-szerkezet elérése.

Két hidrogénatom összekapcsolódásakor kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel. Mindegyik atommag vonzást gyakorol a másik atom elektronjára. Az elektron felhők átfedik egymást. A két elektron kötést létesít, kötő elektronpárt hoz létre. Az atompályákból molekulapálya alakul ki. A Pauli elv a molekulapályákra is érvényes, egy molekulapályán maximálisan két elektron lehet. A kötő elektronpár által létrehozott kötés a kovalens kötés. Számolnunk kell az atommagok és az elektronok közötti taszítással is, ami a két atom közeledését megakadályozza. Meghatározott távolságban a vonzó és taszító hatások egyensúlyba kerülnek egymással, kialakul a stabilis hidrogén molekula.

Az elektronok megtalálási valószínűsége az atommagok közelében a legnagyobb, de jelentős a két atommag között is. Ha egy atompályán csak egy elektron van, párosítatlan elektronnak nevezzük, ha két elektron van egy atompályán, párosított elektronról beszélünk.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!