Ionok képződése atomokból

Ha az atommal megfelelő mennyiségű energiát közlünk, akkor az atom legkönnyebben leszakítható elektronját az atommag vonzásából kiszakíthatjuk. Ekkor a semleges atomból pozitív töltésű ion (kation) képződik.

Az ionizációs energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges ahhoz, hogy 1 mol alapállapotban levő szabad atomból, a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk.

  • Jele: Ei
  • Mértékegysége: kJ/mol

 

Sok semleges atom képes arra, hogy elektront vegyen fel, és stabilis negatív iont (anion) képezzen. Ennek a képességnek az elektronaffinitás a mértéke.

Az elektronaffinitás azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol gázhalmazállapotú negatív ionból a töltést okozó elektronok eltávolításához.

  • Jele: Ea
  • Mértékegysége: kJ/mol

 

Az elektronegativitás a kötött atomok elektronvonzó képességét jellemzi. Az atomok elektronvonzó képességének nagy szerepe van abban, hogy az egyes atomokból milyen vegyületek keletkeznek

Az ionok méretét az ionsugárral jellemezzük. Értékét pikométerben adjuk meg. 1 pm = 10– 12 méter.

 

Molekulák képződése

Több atom összekapcsolódásával molekulák jönnek létre. A molekula képződés célja a nemesgáz-szerkezet elérése.

Két hidrogénatom összekapcsolódásakor kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel.
Mindegyik atommag vonzást gyakorol a másik atom elektronjára. Az elektron felhők átfedik egymást. A két elektron kötést létesít, kötő elektronpárt hoz létre. Az atompályákból molekulapálya alakul ki. A Pauli elv a molekulapályákra is érvényes, egy molekulapályán maximálisan két elektron lehet. A kötő elektronpár által létrehozott kötés a kovalens kötés.
Számolnunk kell az atommagok és az elektronok közötti taszítással is, ami a két atom közeledését megakadályozza. Meghatározott távolságban a vonzó és taszító hatások egyensúlyba kerülnek egymással, kialakul a stabilis hidrogén molekula.

Az elektronok megtalálási valószínűsége az atommagok közelében a legnagyobb, de jelentős a két atommag között is. Ha egy atompályán csak egy elektron van, párosítatlan elektronnak nevezzük, ha két elektron van egy atompályán, párosított elektronról beszélünk.