Hirdetés

Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik

Kémiai elemek

Azonos rendszámú atomokból felépülő anyagokat kémiai elemeknek nevezzük. A jelenleg ismert elemek száma is folyamatos növekedést mutat az újabb, mesterségesen előállított elemek hatására. Az elemeket a periódusos rendszer tartalmazza, ami biztosítja a könnyű áttekinthetőséget.

Hirdetés

Az elemek előfordulhatnak:

  • szabadon (nemesgázok);
  • kötött állapotban:
    • fémes elemek (ezek fémes kötésűek), vegyérték elektronjuk száma kevés, elektronaktivitásuk kicsi (0,9 – 1,5), elektronjukat könnyen leadják és fémes kötéssel összekapcsolódnak. Tulajdonságuk: szilárdak (kivéve a higany), fémrácsosak (kivéve a hidrogén), az áramot vezetik.
    • nemfémes elemek, vegyérték elektronjuk száma háromnál több, elektronaktivitásuk 2,5-nél nagyobb, inkább felvesznek elektront, mint leadnak, így kovalens kötésre hajlamosak, és kétatomos elemi molekulákká alakulnak. Például: gázok – H2, O2, N2, F2, Cl2, folyadék – Br2 , szilárd – I2
    • átmeneti elemek, elektronegativitásuk 1,8 – 2,5, ezzel több atomos elemi molekulát alkotnak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagy keménységűek, atomrácsosak, az áramot nem vezetik (P4, S8), a B P vonal két oldalán található elemek, például a szén gyémánt allotróp változata, Si, Te, Po.

     

Vegyületek

Különböző rendszámú atomokból épülnek fel.

 

 

 

Kötéstípus szerint kétfélék lehetnek:

  • ionkötésű vegyületek, tulajdonságuk: ionkristályosak (erős kémiai kötés), szilárdak, olvadáspont magas, keménysége nagy. Vizes oldatuk vezeti az áramot.
  • kovalens kötésű vegyületek, szilárd fázisban rácstípus szerint kétfélét különböztetünk meg:
    • molekularácsosak, például víz, cukrok. Tulajdonságuk: olvadáspontjuk alacsony, keménységük kicsi, az áramot nem vezetik.
    • atomrácsosak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagy keménységűek, vízben oldhatatlanok, az áramot nem vezetik.

 

Atomok mérete: az atomok méretét az atomsugárral fejezzük ki, kétféleképpen határozhatjuk meg:

  • szabad atomoknál és szabad ionoknál annak a gömbnek a sugara, amelyen belül az elektronok 90%-a megtalálható;
  • kötött atomoknál a kötésben lévő azonos atomok magjai közötti távolság fele. Mértékegysége az nm (nanométer, 10-9m), értéke 0,03 – 0,244 nm között van. A periódusos rendszerben balról jobbra az értéke csökken, mert nő a magok vonzása, lefelé nő, mert nő az elektron héjak száma.

 

Ionsugár:

  • pozitív ionoknál kisebb, mint az eredeti atomoknál, mert a kevesebb elektront a protonok erősebben vonzzák és fordítva;
  • negatív ionoknál nagyobb, mint az eredeti atomoknál, mert a több elektront a protonok gyengébben vonzzák.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!