Kovalens kötés

Az atomok párosítatlan vegyérték elektronjai kötő elektronpárt hoznak létre, amelyek a molekulapályán helyezkednek el, és mindkét atomtörzshöz tartoznak. Nemkötő elektronpárnak nevezzük az atomok párosított vegyérték elektronjait, a molekulán belül is csak egy atomtörzshöz tartoznak.

Szerkezeti képlet (elektron képlet): A molekula olyan képlete, melyben jelöljük a kötő és nemkötő elektronpárokat. Vegyérték: Megadja a molekulán belül az atomhoz kapcsolódó kötő elektronpárok számát.

A kovalens kötés jellemzői

Két atom között kialakuló kovalens kötést a kötéstávolsággal és a kötési energiával jellemezhetünk.

Kötéstávolság A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelenti a molekulában.

• Jele: d
• Mértékegysége: pikométer (pm)

Kötési energia

A kötési energia kovalens kötés erősségét jellemzi. A kötési energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához.

• Jele: E_k
• Mértékegysége: kJ/mol

Minél nagyobb az atomok mérete, annál nagyobb a molekulában a kötéstávolság. A nagyobb kötéstávolsághoz viszont egyre kisebb kötési energia tartozik.

Többszörös kovalens kötés

• Két atom között egy elektronpárral létrehozott kötést, egyszeres, szigma vagy s-kötésnek nevezzük.
• Két atom között két elektronpárral létrehozott kötést kétszeres, pí vagy p-kötésnek nevezzük.
• Két atom között három elektronpárral létrehozott kötést, háromszoros vagy p2-kötésnek nevezzük.
• A p-kötés az s-kötés síkjára mindig merőleges, energiája kisebb.
• A kötési energia a kötések számával nő. A kötés energiájának növekedésével a kötéstávolság is csökken.