Karbonsavak

A karbonsavakra jellemző funkciós csoport a karboxilcsoport, amely egy oxo-és egy hidroxilcsoportból felépülő összetett csoport. A telített láncú, egyértékű karbonsavakat zsírsavaknak is nevezik. Ezek elnevezése úgy történik, hogy az alapszénhidrogén nevéhez a sav elnevezést illesztjük. Fontos, hogy az alapszénhidrogén szénatomszámába a karboxilcsoport szénatomja is beleszámít, például:CH₃-CH₂-CH₂-COOH -butánsav.

Csoportosítások:

• Értékűség szempontjából: Lehetnek egy- és többértékű savak aszerint, hogy hány karboxilcsoportot (COOH) tartalmaznak.
• Szénlánc alapján: Telített, telítetlen és aromás szénláncú savakat különböztetünk meg.
• Kémiai tulajdonság: A karbonsavak vizes oldata savas kémhatású, azaz amelyik sav vízben oldódik, az protont képes a víznek átadni.

Metánsav (hangyasav) HCOOH: A természetben szabadon megtalálható, például a hangyák váladékában. Színtelen, szúrós szagú folyadék, vízzel korlátlanul elegyedik. Forráspontja magas. Vízzel szemben savként viselkedik, közepesen erős sav, a zsírsavak közül a legerősebb. Lúgokkal sót képez. A többi savtól eltérően viselkedik redoxireakcióban, a hangyasav redukáló sajátosságú. Adja az ezüsttükör próbát. A hangyasavat főleg bőrcserzéshez, valamint a textiliparban használják nagyobb mennyiségben.

Etánsav (ecetsav) CH₃-COOH: Az ecetsav szúrós szagú, színtelen folyadék. Olvadáspontja 16,6 ^oC, ez alá hűlve kristályos, jégszerű tömeggé dermed, ezért a tömény ecetsavat szokás jégecetnek is nevezni. Vízzel korlátlanul elegyedik. Közepesen erős sav. Víznek protont ad át, lúgokkal sót képez. Az ecetsav nem mutat redukáló sajátosságokat, az oxidációval szemben igen ellenálló. Előállítása történhet alkoholból erjesztéssel (ételecet). Az iparban nagy mennyiségben gyártják az acetaldehid oxidációjával. Felhasználják több szerves vegyület gyártásának kiindulási anyagaként, használják oldószerként, főleg oxidációs reakcióknál, mert az oxidációval szemben ellenálló.