Weöres Sándor játékversei

Weöres Sándor Rongyszőnyeg című ciklusának minden verse 1-1 rongycafat. Ezek a versek a gyermeki nyelvet és látásmódot idézik meg. Ismétlésen alapulnak, és erős rímek jellemzik.

99

„Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája.”

Formája egytömbös, 16 soros. Mondatszerkezetileg, megalkotottság tekintetében azonban 4 jól elhatárolt egységre bomlik.

Verselés: jambikus/anapesztikus és trochaikus/daktilusi sorok váltakoznak: ellentétes lejtésű sorok, amelyek a vidámságot, pergést vegyítik a szomorkás hangulattal; a kilencedik sor chorijambus. Rendkívül dallamos a vers. Itt-ott felismerhetők ütemhangsúlyos sorok is, de nem következetesen végigvitt ez a szabály. A szavak eloszlása (igék, megnevező szavak, jelzői és határozói módosítók) a beszélt nyelvinek megfelelő, szóképeiben (izzik, reszket, fátylat ereszt), illetve az elrendezésben (ismétlés, zeneiség) eltér a köznyelvitől.

Szerkezet: 1–4. és 13–16. sorok: keretet alkot, a látvány leírása; 5–12.: a galagonya állapotának változásai 4.

Mondatalkotás: 1–4. és 13–16. sorok: 1 mondat 4 sor, amelynek 3. sora az alanyi és állítmányi rész fejének ismétlése. 5–8. sorok: 3 tagmondatból álló összetett mondat, viszonyuk mellérendelő; 9–12. sorok: 1 három tagmondatos összetett mondat, amelynek élén az alárendelt, kötőszavas tagmondat áll. Domináns nyelvi elem a zeneiség, amely a ritmus, a hangszimbolika eredménye. Zeneiség, könnyedség és szomorúság együttes élménye jellemzi a verset.

A játékverseken senki sem akadt fent, ellenben a versjátékokkal. Ide sorolhatóak az ún. értelmetlen versek. Ezek kiindulópontja a nyelvvel való szélsőségek játéka. Ilyenek az Egysoros versek, melyek egyúttal aforisztikus bölcsességek is. Ezek közül talán a legismertebb a „Tojáséj”, a feltehetően legtömörebb magyar nyelvű költemény.

[/protect]