Vörösmarty Mihály – Nemzeti sorskérdések hazafias lírájában

Vörösmarty Mihály

Nemzeti sorskérdések hazafias lírájában

  Az anekdotákra épülő szerkesztésmód a művek szerkezete nyitott marad, az élőbeszédszerűség látszatát kelti, a történetek ezáltal hitelesebbnek is tűnnek. Nagyon jól ismerte a felvidéki parasztok világát, a felvidéki Tóthok, akik szlovákok és a Palócok, akik magyarok. Újságíróként kezdte az életét és a politikai életbe is bekapcsolódott. Nagyon jól ismerte a korának a politikusait.

Novellás kötetei:

·         Tót atyafiak. E novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás is, ahogyan előadja történeteit, a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. A Tót atyafiakt 4 hosszabb novellát tartalmaz. Hősei a világtól elzárt magányos hatalmas hegyek között a civilizációtól távol élő emberek. Őket jóval szorosabb szálak fűzik a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz Új társadalmi réteg jelenik meg novelláiban, a parasztok jelennek meg az irodalmában. A szegénység nyomorúságát Móricz Zsigmond fogja ábrázolni ·         A jó palócok 15 kis palóc elbeszélésből áll. Palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a nagy hegyek, zord lakói a Tót atyafiak-ban. Lankásabb tájakon, közösségben élnek, Nógrád megye egymással szomszédos falvaiban. Mogorva ember csak egy akad közöttük, de az nem paraszt, hanem csizmadia, nem palóc, hanem tót, aki a majornoki emberkerülő. A kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei. Többször is felbukkannak a történetekben. Megtalálható bennük a romantikus motívumok. Az egyszerű falusiak kerülnek a középpontba és válnak főhőssé. Bennük találja meg Mikszáth az emberi értékeket és az erkölcsi tisztaságot. Novella elemzés szempontjai ·         mikor, hol, ki, kik, mit csinálnak, miért? ·         cím (lehet metaforikus, utalhat a főhősre, várakozásra keltő) ·         szereplő jellemzése (1-1 jellemvonás) ·         az elbeszélő nem azonos az íróval, az író által kreált valaki (narrátor lehet

• mindentudó, aki közvetlenül bele láttat a szereplőnek az érzéseibe, gondolataiba. Szemben a
• nem mindentudó elbeszélővel, aki csak cselekedteti, beszélteti a szereplőit és nekünk olvasónak kell következtetni, hogy mit érezhet a szereplő, mint ahogy a hétköznapokban is. Egy műben váltakozhatnak a narrátorok, lehet mindentudó vagy nem mindentudó. Mikszáthnál nagyon gyakori.
• elbeszélő milyen viszonyban a saját szereplőivel. Lehet
  • semleges,
  • szeretheti
  • elitélheti is)
• utalások, előre, illetve vissza utalások
• szerkezetileg megvizsgálni:

§  bevezetés (előkészítés) már van benne sejtetés, már előre utal a későbbi problémákra. §  bonyodalom, egyre több feszültség és konfliktus bontakoznak, ki a fordulópontokon keresztül §  tetőpont, a legfeszültebb jelent, peregnek az események, amely után már a §  végkifejlet zárja le a cselekményt, nem mindig boldog vége van.

Tímár Zsófi özvegysége (1882)

Műfaja: novella Témája: egy házaspár tragédiája. A férj megcsalja és elhagyja feleségét, aki továbbra is szereti és hűségesen várja vissza. Amikor a férj rádöbben, mit tett, megundorodik szeretőjétől és önmagától, s szeretne visszatérni feleségéhez, de a bűnt bűnhődés követi: nem térhet vissza, mert a bűntudat felül ír mindent. (hűtlenségéért halállal kell fizetnie). Cím: Helyszín: Bágy, Gózon (Nógrád megyében található fiktív települések) Bágyon lakik Zsófi, férje Gózonban dolgozik. Idő: kb. egy év (múlt) és 1-2 nap (jelen), azaz Zsófit 1 éve hagyta el a férje, de maga a novella cselekménye 1-2 nap alatt játszódik le. írói eszközök: Mikszáth a szabad függő beszéd eszközét használva E/3. személyben mondja el a nekünk a hősnő érzéseit, gondolatait. (így az elbeszélő és Zsófi szólama összefonódik, a narrátor mintegy azonosul a hősnővel.) A szereplő szavait úgy idézi, hogy nem jelzi. Pl. „Oh, bizonyosan visszajön. Péter nem rossz ember…” Nyelvezet: közel áll a korabeli élőbeszédhez. Stílusa, előadásmódja: kedélyes, derűs, az író szeretettel ábrázolja hőseit és különleges légkört teremt köréjük. Az előadásmód kihagyásos, Mikszáth a tömörítés eszközét alkalmazza: nincsenek elkalandozások, anekdoták. Balladai jellegű a téma is és az előadás módja is. Sajátossága: A jó palócok kötet többi novellájához hasonlóan nagy újdonsága a parasztok erkölcsi romlatlanságát, egyszerűségét, jóságát mutatja be.  

Szegény Gélyi János lovai (1882)

Műfaja: novella, aránylag rövid, kevés szereplő, kevés helyszín van benne. Cím: megemlíti a főhős nevét, jelzővel is illeti, ami utalhat a sajnálatra a hűtlen felesége miatt, vagy akár az anyagi helyzetére is, mert elveszíti a lovait, valamint az életét is. Témája: hűtlenség, csalódottság, gyanakvás, önbíráskodás és tragédia. Helyszín: Gélyi János istállójában kezdődik a történés, majd az úton találjuk magunkat, amelyről János a szekeret a szakadékba hajtja Idő: Nagyjából egy fél nap leforgása a történés. írói eszközök: Fellelhetőek a balladai sajátosságok. Mesebeli említések. Nem kidolgozott részletek, homályos pontok is vannak benne. Ettől a novella szaggatottá válik, ami alapvetően a balladákra jellemző, valamint a tragikus végkifejlett miatt is hasonlít a balladákra. Nyelvezet, stílusa, előadásmódja: Többnyire János szemszögéből mondja el a történetet, azonban észrevehetően megjelenik itt a mindentudó elbeszélői nézőpont is, mivel látjuk ábrázolni a főhős belső érzéseit. Az elbeszélés módja szabad-függő beszéd. Sajátossága: vissza utaló motívum (piros rózsa-fehér rózsa)   Elemzés lényege: szereplők jellemzése, feszültség keltés eszközei, milyen elemek vannak, amiből sejteni lehet a konfliktusra, helyszín-táj leírása, ami a cselekményhez kapcsolódik, szimbólikumok felismerése,  

Fekete folt (1881)

Műfaja: novella, elbeszélés, melynek hangulatát a népi mondák légköre határozza meg (ehhez igazodik a mű ritmikus prózában való indítása). Téma: A paraszti büszkeségről szól. Igen zamatos, mégis jól érthető szövegű novella Narrátor: mindent tudó elbeszélő Cím: egy idézet, egy népballadából („búsongó nótából”) vett félsor, amely utal a befejezésre. Alliterációt tartalmaz („fekete folt”), s érezhető benne valami fenyegető: úgy hangzik, mintha valaki rámutatna arra a bizonyos foltra. Helyszín Felvidék, breznai völgy. Egy tanyán játszódik. A táj rétes, legelős, dimbes-dombos hely, messzire el lehet látni, csak a távolba vannak hegyek. Állatokra vigyázó emberek élnek itt. Idő: Kb. egy hét alatt játszódik a cselekmény. Idősíkok: fokozatosan válnak szét. Az első bekezdésekből még úgy tűnik, mintha a történet és a történetmesélés egy időben Mesei elemek: gyakoriak a népmesékre jellemző túlzások. Mesés a táj szépsége, mesebeli maga az akol, melynek környékén tulipánok nyílnak. Messze földön híres a nyáj, amely pont ezer birkából áll, és ezeknél a jószágoknál hetedhét határon nincsen szebb. Nyelvezet: Mikszáth nyelve közelít az élőbeszédhez és a mondák, legendák hagyományos formakészletére támaszkodik. Beszédhelyzet: meghatározó a nyitó és a záró rész beszédhelyzetének egymáshoz való viszonya. Mindkettő jelen idejű igealakokat tartalmaz, de a nyitás jelen ideje egyúttal az elbeszélt történet jelene is (nincsen olyan híres akol, mint a brezinai akol…), míg a zárlat jelene a történetre való visszatekintés beszédhelyzetének jelen ideje.   A tükör nagyon gyakran felmerülő metafora a szereplő önmagának való elszámolása