Hirdetés

Visky András élete és munkássága

10 perc olvasás
Visky András élete és munkássága

  Az elbeszélő ebben a korai időszakban még csak kétéves, édesapjára nem is emlékszik, ez az otthontalanság az otthona, természetes életközege. S milyenek a gyerekek! Összehasonlítási alapjuk nem igazán akad, a meghurcoltatás, a teljes nyomorúság a számukra adatott világ, amelyben sokat nevetnek és játszanak, kóborolnak, kalandoznak. Ezen kívül szertelen vakmerőséggel szökési terveket kovácsolnak, pedig hát nincs is hova menniük. A szökevények ráadásul általában vagy a Dunába fulladnak, vagy a Securitate fegyveresei lövik őket agyon. Más kérdés, hogy az internáltak közül számosan választják ezeket a halálnemeket, mert számukra még a halál is jobb, mint az örök reménytelenség. A regénybeli család azonban élni akar, s ebben a vallásos hit segíti őket.

Hirdetés


Hirdetés

  Különös, hátborzongató világ a román fogolytábor. Számos beszámolót, irodalmi művet olvashattunk, filmeket is láthattunk a koncentrációs táborokról, a német lágerekről, a magyar Recskről, például Faludy György Pokolbeli víg napjaim című munkáját, Szolzsenyicin Gulág szigetcsoport című óriásesszéjét, Varlam Salamov Kolimai történetek című novellafüzérét, Lengyel József Igéző című művét. Ezekből a forrásműként is olvasható beszámolókból kimazsolázhatunk megdöbbentő hasonlóságokat és eltéréseket a bestiaállamok lágerviszonyiról. Előbbire példa a Kitelepítésben felbukkanó Marin pungás figurája. Ez az illető a politikai foglyok közt az egyetlen köztörvényes (erre utal a pungás kifejezés, ami gazembert jelent). Ő a rabok hierarchiájában a többieknél egy fokkal magasabban áll, neki még lova és szekere is lehet. Afféle kápóról van szó, aki uraskodhat a többiek felett, parancsolhat nekik, a kiszolgáltatott kitelepítetteknek, deósoknak. Ami viszont igencsak eltér a többi büntetőtelep gonosz rendjétől, hogy itt Baraganban lehetséges a hitélet gyakorlása. A rabok  birtokolhatnak Bibliát, tarthatnak lágermiséket, és az egyik barakk hátsó zugában, ahova az őrség sem teszi be a lábát, még egy ikonosztáz is helyet kaphat.

  S micsoda különleges társaság sínylődik itt! A regény lapjain találkozhatunk az akkor huszonhárom éves Paul Gomával, a neves íróval (ő csak két éve hunyt el Párizsban, koronavírus-fertőzésben), de itt raboskodik a világhírű Nicolae Balota esszéista, irodalomtudós is. Rajtuk, értelmiségieken túl feltűnik Antonescu marsallnak, a fasiszta román állam diktátorának megözvegyült felesége, Nadia pilótaasszony, a kizárólag nőkből álló vadászrepülő ezred egykori tagja, akibe romániai látogatása idején nem más szeret bele, mint Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg írója. De itt senyved a királyi testőrség ezredesi rangú parancsnokán kívül sok, teljesen ártatlan diák, egy óhitű pravoszláv asszony, vagy Auschwitzból hazatért zsidó ember és még számtalan különös, egzotikus figura.

  A regény drámai csúcspontja kétségtelenül az a megrázó epizód, amelyben az édesanya haláláról olvashatunk. A kíméletlen kényszermunkában megtört testű, lelkű asszonyból kiszáll a lélek, és a hullaházba szállítják. Ebbe azonban sem a hat testvér, sem a gondozójuk, Nényu nem hajlandó beletörődni, felkerekednek és Marin pungás szekerén elindulnak visszaszerezni az édesanyát. Ott, a hullaházban csodás, már-már természetfeletti módon addig ölelgetik, szólongatják a kihűlt testet, míg „visszaszeretik” az életbe. S az asszony nemsokára megerősödik, és a jövőben töretlenül bízva, imádkozva vár a család a szabadulásra.

  Ennek is eljön aztán az ideje, vége szakad a rablétnek, ám van egy bökkenő. Nincs hova hazamenniük, mert minden vagyonkájukat és a házukat is elkobozta a hatalom. Így, nincstelenül nem is siettetnek hát elhagyni a tábort. Csak mikor már az összes internált elhagyta a fogság helyszínét, akkor vágnak neki a bizonytalannak.

Hirdetés

  Mint egy interjúból kiderül, a szerző szándéka szerint a regény itt lezárult volna, azonban a kötet szerkesztője, a Jelenkor Kiadó vezetője, Nagy Boglárka arra kérte Viskyt, hogy írja tovább a művét, vegye bele az apa kiszabadulásának történetét és a család újraegyesülését. A kiadói kérést megszívlelve az író, az olvasók örömére kiegészítette a regényt ezzel a fejleménnyel is. Az apával való újratalálkozás megrázó élényéről  Visky András egy interjúban is beszélt.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!