Hirdetés
Hirdetés


Szophoklész: Antigoné

11 perc olvasás

A görög színház és színjátszás

Kr.e. 5. sz.-ban a dráma lett a görög irodalom vezető műneme. A dráma kialakulása vallásos szertatásokhoz, Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódik. A dráma tárgya: Dionüszosz helyét elsősorban a trójai, a mükénéi és a thébai mondakör tragikus sorsú hősei foglalták el. A Dionüszia fénypontja volt a drámai verseny. Három tragédia költőnek és öt komédia költőnek adtak játszási lehetőséget. Az ünnepségeken hatalmas tömeg vett rész, a színházat is ennek megfelelően alakították ki. Rendszerint domboldalra épített félkör alakú lépcsőzetesen emelkedő padsorokat képeztek ki a nézők számára. A színház közepét egy kerek félkör alakú térség foglalta el. A színházba minden szabad ember elmehetett, de belépődíjat kellett fizetni. A színészek álarcot hordtak. A maszk tette lehetővé, hogy a női szerepeket is férfiak alakítsák. A kórus, mely énekkel kísérte és magyarázta a cselekményt mindvégig jelen volt a görög drámában. A görög tragédiák valamilyen válságot, összeütközést, döntéskényszert, azaz drámai szituációt állítottak középpontjukba. A művek rendszerint saját koruk nagy kérdésire kerestek és adtak válaszokat.

Hirdetés
Hirdetés


Szophoklész

A 90 esztendőt megért, boldog életű Szophoklész munkásságaiban érte el a görög tragédia költészet fejlődésének tetőpontját. Szophoklész léptetett fel először három színészt, ő vezette be a díszletezést, s a kórus tagjainak számát 12-ről 15-re emelte. Ránk maradt 7 tragédiája közül 3 a trójai, 3 a thébai mondakörből meríti témáját, egy pedig Heraklészról szól. Antigoné című tragédiája a thébai mondakörhöz kapcsolódik.

A thébai mondakör

Laiosz (lájosz) Thébai királya feleségével, Iokasztéval önmegtartóztató módon élt, mert borzalmas jóslat nehezedett a királyi párra: Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. A király egyszer megszegte megtartóztatását és fia született. A csecsemő bokáját átszúratta, innen a neve: Oidipusz, és kitette, hogy elpusztuljon. A szolgának azonban megesett a szíve rajta, s egy pásztornak adta, aki elvitte Korinthoszba a királynak. Polübosz király sajátjaként nevelte fel őt. Oidipusz ifjú korában Delphoi jóshelyén kért felvilágosítást származása felöl. Ugyanazt a jóslatot kapta, mint egykor apja. Hogy megakadályozza a jóslatot, nem tért haza, hanem Thébai felé vette útját: idegenekkel találkozott, vita támad s megölte apját és kíséretét egyetlen szolga kivételével. Thébai falait a Szphinx tartotta rettegésben. Emberáldozatot követelt, míg valaki meg nem oldja talányos kérdését: mi az, ami reggel 4 lábon, délben 2 lábon, este 3 lábon jár? Oidipusz megfejtette, hogy ez az ember. A Szphinx szakadékba vetette magát, Oidipusz pedig feleségül vette az özvegy királynét (vagyis édesanyját). Két fiuk, Polüneikész és Eteoklész, és két lányuk, Antigoné és Iszméné született. Oidipusz nyomozásba kezdett, s éppen a gyilkos után való kutatásban derült fény mindenre. Iokaszté öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakította saját magát. A két fiú megegyezett, hogy felváltva uralkodnak, de ezt megszegték. A két testvér egymás kezétől halt meg. A királyi hatalmat pedig Kreón vette át.

Antigoné elemzése

A dráma központi kérdése

Hogyan kell dönteni, ha szembekerül az emberség, a lelkiismeret parancsa a zsarnoki törvénnyel?

A mű nem tagolódik felvonásokra, a szerkezeti egységeket a kardalok választják el.

Hirdetés

A görög tragédiára jellemző a hármas egység:

  • Az események színhelye egyetlen tér
  • A dráma időtartama csak néhány óra lehet
  • A cselekmény egyetlen eseményre szűkül

Bevezető rész (expozíció)

Itt jelenik meg a drámai szituáció. Két törvény áll egymással szemben: az istenek ősi, íratlan törvénye (a halottat el kell temetni), s ezzel szemben a királyi törvény: Polüneikészt, aki Kreón szerint hazaáruló, sem eltemetni, sem megsiratni nem szabad. Ebben a helyzetben másképpen dönt Antigoné és másképpen Iszméné. Antigoné lelkiismeretére hallgat, Iszméné azonban összeroppan, s nem mer Kreón tilalmával szembeszállni.

Bonyodalom

ez a jelenet Kreón jellemébe világít be. Az új király a hatalomtól megrészegedve, kérkedő magabiztossággal, fölényesen beszél, s kiadja legelső parancsát: Polüneikészt nem szabad eltemetni. Ezzel csak hatalmát fitogtatja. Elvei és tettei között mély szakadék tátong. Kreón hatalma is korlátozott, ugyanis az őr jelenti, hogy első rendeletét máris megszegték. Kreón lelkében felerősödnek az indulatok: uralkodói gőgje és sértett hiúsága küzd egymással, és ez bosszúra sarkallja. Kiderül Antigoné temette el testvérbátyját. A vének vonakodnak Kreón cselekedeteitől. Kreón már most kezdi elveszíteni támaszait, mind inkább egyedül küzd, akárcsak Antigoné.


Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!