Hirdetés
Hirdetés

Radnóti Miklós eclogaköltészete

11 perc olvasás

Életrajz

  • 1909-ben született Budapesten, születésekor édesanyja és ikertestvére meghal
  • édesapja 12 éves korában meghal, anyai nagybátyja lesz a gyámja
  • érettségi után Csehországba kerül, állami textilipari szakiskolába tanul
  • 1928: hazajön, nincs kedve sem a kereskedelemhez, sem a textiliparhoz
  • folyóiratot indít 1928 címmel
  • 1930: Szegedi Egyetem Bölcsésztudományi Kar magyar-francia szakon kezd tanulni
  • 1930: első verseskötete -> Pogány köszöntő
  • 1930-as évek verseskötetei: Újmódi pásztorok élete (1931), Lábadozó szél (1933), Újhold (1935), Járkálj csak halálraítélt! (1936), Meredek út (1938)
  • Felesége: Gyarmati Fanni
  • 1940-ben zsidó származása miatt behívják munkaszolgálatra
  • 1944: végzetes munkaszolgálat -> szerbiai város: Bor → innen viszik el Heidenauba, majd megint visszakerül Borba, innen indul társaival az északnyugati határ felé
  • 1944-ben Abda határában lelövik
  • 1946-ban találják meg holttestét, zsebében a Bori notesz: lagerben írt költeményeket tartalmazza, erről ismerik majd fel

Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege

Küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát. Egyik legősibb költői formához tér vissza, amely a humánum őrzését jelenti a barbár, fenyegetett világban.

Hirdetés

Ecloga

Bukolika, pásztori költemény, Theokritosztól ered a műfaj, az ő bukoliáira jellemző a hexameteres forma, kizárólag pásztori életeket mutatott be idillien, majd Vergilius írt az idillek mintájára hexameteres költeményeket, melyek az Eclogae címmel váltak ismertté. Idővel az idill és az ekloga összemosódott és általánosabb értelemben a természetben ártatlanul és boldogan élő ember eszményített ábrázolását jelentette. Az idill vagy idillikus a kellemesen harmonikus állapotokat jelöli, s a feszültséget oldó ábrázolással azonos, de kifejezhet az idillikus boldogságkeresést is. A művek egyik végletükben a vershez, a másikban a prózához “simulnak”.

Radnóti eklogái 1938 és 1944 között születtek,az első spanyolországi köztársaság bukása után, az utolsó szerbiai láger poklában. Az eklogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg biztonságosan saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében. Az antikvitás, a kultúra idézése és védelme ebben a korban egyik lehetősége volt az ellenállásnak. Az Első ecloga előtt lefordította Vergilius IX. eclogáját, majd megírta saját eclogáját. 3 évvel később 1941-ben tér vissza a műfajhoz. Számszerint 8 eclogát írt, de a 6. hiányzik

Első ecloga

Keletkezés: 1938-ban. Az 1930-as évek második felében az Officina Kiadóvállalat felkérte Radnóti Miklóst, hogy vegyen részt Vergilius eklogáinak fordításában. Ez nagy hatással volt rá.

Téma: a világ pusztul, romlik, s ez látomásszerűen jelenik meg e műben.

Cím: műfajjelölő. Radnóti Vergilius mintájára egy 10 eklogából álló sorozatot szeretett volna írni, ám csak 8 készülhetett el. Ezeket sorszámmal különböztette meg egymástól. Az első megfelel a klasszikus eklogaformának.

Hirdetés

Szerkezet: Párbeszédes formájú. A költő és a pásztor dialógusa ellentétekre épül. A pásztor és a költő Radnóti két énje.

  • kezdés (mottóval)
    • természeti képek
    • az áprilisi szeszélyességet mutatja be a költő
  • középső egység: („Miért vagy olyan szomorú” –tól)
  • A költő érzelmei jelennek meg, undorodik ettől a szörnyű világtól
  • Radnóti részletesen szól a korabeli történelmi eseményekről
  • Spanyol polgárháború
  • Frederico Garcia Lolca olasz költő halála
  • Ebben a világban az igazi értékek elvesztik jelentőségüket, eltorzul az értékrend
  • József Attila haláláról szól, jelentéktelenné válik halála
  • Záró sorok: („Hát te hogy élsz”) ; a pusztulást, a halált látja mindenütt
  • A tölgyfa-hasonlattal fejezi ki a költő saját léthelyzetét a világban
  • A költő legfontosabb feladata az alkotás
  • A befejező sorokkal a költő vágyaira utal: Nyugalmas, idillikus világban szeretne élni, legfőbb feladata a küzdelem a bűn és a gonoszság ellen

Érdekesség: Fontos a mottó is, mely Vergiliustól származik, összeköti a korokat, hiszen a háborúról szól:

„Mihelyt a jog és jogtalanság összekeveredik: háború és bűn lesz a földön…”

Alapgondolat, üzenet:

Klasszikus versformájú és műfajú a vers, a téma azonban XX. századi. Utalásaiból egyértelműen a spanyol polgárháborúra s annak áldozatára, Federico García Lorcára ismerünk, de felbukkan benne a vers megírása előtti évben elhunyt József Attila neve is.

A pásztor a költőt szomorúsága okáról faggatja, mint egy kívülálló, aki nem látja, nem tapasztalja a világ vadságát, zűrzavarát. ő csak a természetrendjét ismeri. Néha eljutnak hozzá hírfoszlányok, azokból próbálja összerakni a külvilágot. A fő kérdés: mi a költők feladata a kegyetlen világban?

A költő a civilizált világ, a megbolydult emberiség képviselője. Undorodik mindattól, ami körülötte történik. A költő azonban nem menekülhet, nem zárkózhat el a világ elől, sorsát tűrnie, viselnie kell. A tölgyhöz hasonlítja magát, mely tudja, hogy kivágják, mégis új levelet hajt. Ez a tölgyfa-hasonlat Radnóti ars poeticája is. S a külvilág érti, értékeli ezt a nemességet, szívósságot? Aligha… a két említett költőtárs példája legalábbis ezt sugallja. Észre sem vették halálukat, a műveikre is pusztulás vár.
A pásztortól búcsúzó költő visszatér a maga világába, a zűrzavarba.

A párbeszéd valójában monológ:

A költő aggodalmát, keserűségét mondja el, de megfogalmazódik benne költői szerep is: írni, akárhogy kavarogjon is a világ. Semmi el nem tántoríthatja, mint ahogy a prófétát sem, hogy tanítson.

Hangulat: idill és zűrzavar váltakozik a sorokban, meglehetősen nyomasztó a halál tudatától.

Negyedik ecloga

Keletkezés: 1943-ban. A tervezett eklogaciklus része.

Műfaj: ekloga, de elemeiben már nem felel meg a vergiliusi eklogának, eltér az ókori mintától

Eltérések:

  • nem pásztorok beszélgetnek, hanem a Költő és a Hang
  • nem hexameteres, hanem változó hosszúságú jambikus sorokból áll – a párbeszéd csak látszólagos

Téma: az élet értelme – értelmetlensége, valójában: a költő kétségbeesettsége, vívódása és szabadságvágya. Valójában Radnóti vitázik saját belső gondolataival, ez belső drámája.

Hirdetés

Cím: műfajjelölő, sorszámot is tartalmaz.

Szerkezet: Párbeszédes forma: a hang és a költő dialógusa. Ellentétekre épül.

A költő mindig a károkról, veszélyekről, az őt ért csapásokról beszél. Tiltakozó, indulatos hang. A hang mindig igyekszik meggyőzni, hogy életének értékes, nyugalmas pillanatai is vannak, élete, létezése fontos, csak fel kellene ezt ismernie. Nyugodt érvelés.

3 kérdés és 3 válasz alkotja a vers gondolatmenetét

  1. kérdés: Miért született erre a világra? Miért ő maradt életben? Születési körülményeire utal a költő.
    1. válasz: A hang bátorítja a költőt. Sokféle betegség ellenére életben maradt, tehát feladata van ebben a világban.
  2. kérdés: Miért él, ha nem lehet szabad?
    2. válasz: A hang válaszában vigasztalja a költőt. A természet idilli világában keressen menedéket. A hang válaszában idilli képek sorozata jelenik meg
  3.  kérdés: A rab világban teljesen lehetetlenné válik az élet. Hogyan lehet ezt az életet elviselni? Egyetlen lehetőség marad: a halál. Ez jelentheti az igazi szabadulást. Párhuzam jelenik meg a versben az érett gyümölcsök és a költős sorsa között.
    3. válasz: A záró sorokban a költő feladatát jelöli meg a hang. Önmegszólító a vers ezen része. A költő verseiben tiltakozzon a világban eláradt gonoszság ellen.

Alapgondolat, üzenet: A halálfélelem miatti kétségbeesés verse ez. A költő és a hang dialógusa itt is, mint az első eklogában, valójában Radnóti egymásnak feszülő gondolatai.

Mi értelme az életnek ilyen világban? Mit tehet az ember? Mit tehet a költő? Miért kell élnie, szenvednie? Hogyan lehet szabad? Ezek a költő kérdései. A hang, aki nem más, mint a költő lelkiismerete, önmaga másik oldala, igyekszik úrrá lenni e kétségbeesésen. Nem adhatja fel! Nem mondhat le ily könnyen a szólás lehetőségéről, hisz a költöttek szólnia kell!

A hangé az utolsó strófa, így azt érezhetjük, talán ő kerekedett felül, győzedelmeskedett a kétségek felett. Radnóti szinte minden versében jelen van az a gondolat, mely ennek az eklogának is a lényege: élni kell bármilyen körülmények közt, méltósággal tömi a somunkat.

Hangulat: a „beszélőtől” függően változó, hol elkeseredett, reménytelen, hol optimista, bizakodó, indulatos vagy nyugodt – rapszodikus

Hetedik ecloga

Keletkezés: 1944 júliusa, a heidenau-i táborban írta a költő. Műfaj: címe szerint ekloga, valójában inkább életkép

Téma: a munkatáborban levő költő valósága és álmai, képzelete jelenik meg a műben. Mindvégig e kettőség jellemzi: valóság és álom világa, tények és vágyak élesen elkülönülnek.

Hirdetés

Szerkesztőelv: a különböző valóságsíkok váltakoztatása

Szerkezet: váltakozó sorszámú versszakokra tagolódik a mű.

1. vsz.: a távollévő kedves megszólítása, a tábor vad világának és az álmukban szabaddá váló foglyoknak a megjelenítése, bezártság
2. vsz.: az otthon emlékének felidézése, menekülés a valóságból a képzeletbe, az emlékekbe – idilli
3. vsz.: ismét az „itt”, azaz a valóság nyomora, a kiszolgáltatott, állatként élő ember helyzetének leírása
4. vsz.: a vágyak megjelenítése
5. vsz.: a tények folytatása
6. vsz.: újabb megszólítás, szerelmi vallomás. A szörnyű valóságot csak az álmodozás, a múlhatatlan szerelem enyhíti.

Alapgondolat, üzenet: a legtragikusabb versek egyike ez, a bori notesz egy darabja. Hónapok múlva Radnóti már nincs többé…

Egy utolsó szerelmi vallomás a legelkeseredettebb állapotban, legkilátástalanabb helyzetben is.

A jelen, a valóság nem érthető, hisz helyzete semmilyen észérvvel nem indokolható. Kiszolgáltatott, csupán játékszer a történelem kezébe. Élete kettétörik, elveszik jövőjét, de lázadásnak, felháborodásnak nyoma sincs. S a sorok mögött a tragédia: az emberiség szégyene, a háború.

Egyetlen menekülési lehetőség van: a visszaemlékezés, a belső szabadság megteremtése. A múlt emlékeinek felidézése enyhíthet csak a jelen kínjain. Egyetlen bizonyosság van csupán: szeretete, szerelme örökkévaló.

Hangulat: nyomasztó, de a mű formai rendezettsége, a megszólaló költő türelme, bölcsessége megdöbbentő.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
Kertész Imre, Nobel-díjas magyar író
Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre életrajza: 1929. nov. 9-én született Budapesten. 1944.ben Auschwitzba deportálták, majd Buchenwaldba. 1945-ben tért vissza Magyarországra, majd fizikai munkásként...

Mit ért két kitérő egyenes hajlásszögén?

Mit ért két kitérő egyenes hajlásszögén? Két kitérő egyenes hajlásszöge a tér egy tetszőleges pontján átmenő, és az adott egyenesekkel...

Close