Petőfi Sándor sokszínűsége, pályája, korszakai

Petőfi későbbi költészete megőrzi ezt a személyességet, vallomásosságot, a látomásos képalkotást.

A pályaszakasz végére a kezdeti időszakot felváltotta egy új költői szerep-és világértelmezés. Igyekezett új témákat és kifejezési formákat keresni gondolatainak, de ekkor még nem talált megfelelőt.

III. pályaszakasz: 1846-1848 – Romantikus szabadságeszmény

Petőfi gondolkodásában 1846 tavaszától összekapcsolódik a nemzeti és az egyetemes szabadság ügye. Megtalálja a megfelelő formákat gondolatai kifejezésére és újra magabiztos lesz. A világszabadság gondolata forradalmi látomásköltészetében kap hangot.

Forradalmi látomásköltészet: egyetemes érvényű mondanivaló, a próféta – költő – jövőbe látása (vátesz). Ilyen költemény az Egy gondolat bánt engemet 1846.

Ennek jelszava a szabadság, egyenlőség, testvériség.

Politikai-forradalmi költészete, konkrét történelmi események hatására keletkeznek buzdító, hazafias, forradalmi versek. A Felhők embergyűlölete után világmegváltó mártíromságra vágyik. Petőfi hisz abban, hogy az emberiség egyenes úton halad, aminek végső célja az általános boldogság, aminek lényege a világszabadság. Az emberiség sorsát egy végső ütközet dönti el. Ezt a döntő összecsapást ekkor még a közeljövőtől várja.

Hitvesi költeményeiben, melyek már Szendrey Júliához szólnak, a mérhetetlen szerelem-és szabadságvágy a fő motívum. Ilyen vers a Szeptember végén és a Minek nevezzelek? is.

Politikai nézeteire is találunk példát. Ilyen vers a XIX. század költői. Ebben a versben felidézi Vörösmarty A Guttenberg-albumba című művét. Fő motívumai a felvilágosodás eszméi.

Egyes versekben a szerelmi téma összekapcsolódik a forradalmi látomásköltészettel. Ilyen vers a Beszél a fákkal a bús őszi szél.

IV. pályaszakasz: 1848-1849 – Politikai költészete a forradalom és szabadságharc idején

A szabadságharc és a napi események állnak középpontban. A Nemzeti Dal lesz a forradalom jelszava – agitatív költemény. Március 15. után a politika jut Petőfi költészetébe. Legtöbb versében a királygyűlöletének ad hangot a köztársasági államforma mellett – Föltámadott a tenger, A királyokhoz, Respublica. 1848 szeptemberében választási kudarca után írta Az apostol című elbeszélő költeményét. Mivel régebben támadta a kormány politikáját, vezető politikusok felbőszítették a parasztokat ellene. El kellett menekülnie Szabadszállásról. Az apostol annak az érzésnek a kifejezése, hogy a kudarc ellenére Petőfi a nép mellett áll továbbra is,

Petőfi költészetében pályájának III. és IV. szakasza a legjelentősebb, a politika azonban mind a négy szakasz során végig jelen volt.

    Petőfit külföldön is a legismertebb és legnagyobb magyar költőnek tartották. Többek között nyelvi egyszerűsége miatt könnyű volt lefordítani a műveit, valamint az 1848-as események miatt. Sok ember számára örömet okoz mindmáig verseivel, elbeszéléseivel. Korának legkövetkezetesebb forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalom céljain.