Hirdetés

Petőfi Sándor látomásköltészete, Egy gondolat bánt engemet verselemzés

6 perc olvasás
Petőfi Sándor látomásköltészete, Egy gondolat bánt engemet verselemzés
  • 1. vsz. központi költői képe: a költészet, amit a nagy munkával azonosít.
  • jellegzetes toposz az út, az utazás
  • 2. vsz. bibliai párhuzamai: -A pusztában való bujdosás párhuzamban áll Mózes bujdosásával, ennek jelentése:
  • Mózes – lángoszlop – próféta
  • Kánaán – boldogság
  • A Kánaán-kép először földrajzi helyszínként, majd időbeli utalásként jelenik meg.
  • 5. vsz. metaforái: – „bőség kosara” – gazdasági egyenlőség
  • „szellem napvilága” – kulturális egyenlőség
  • „jognak asztala” – jogi egyenlőség
Hirdetés

Befejezés:

  • Valóban beteljesült költői jóslata a nemzet és saját sorsára nézve
  • Tapasztalatai alapján 1849-re megváltozott történelemszemlélete: az Apostol című művében jelenik meg a „szőlőszem” hasonlatban: – Szőlőszem | Föld
  • A szőlőszem megéréséhez a nyár kell, a Földéhez viszont évmilliók.
  • A Földet az emberi lelkek érlelik.
  • A Föld akkor érik meg, ha: Bekövetkezik a szabadság és Általános boldogság lesz.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!