Hirdetés

Ottlik Géza: Iskola a határon

15 perc olvasás
Ottlik Géza: Iskola a határon

Iskola a határon elemzés

A regény címének kulcsszava a határ: a központi cselekménysor területileg Kőszegen, Magyarország és Ausztria (a nagyvilág) határvidékén játszódik. Más szempontból a hősök (gyerekfigurák) a műben a szülői házból a nagyvilágba jutnak, a család szerető mikroközösségéből az érdekek és agresszivitás vezérelte társadalomba. A védettségből a kiszolgáltatottság állapotába kerülnek, a gyerekségből a felnőttség felé keresik az utat, a civil életből a katonaéletbe csöppennek, a gyermeki gondtalanságból az egyéni helytállás és felelős döntések szintjén találják magukat. Naiv világszemléletük percek alatt megsemmisül, de a rettegés és a teljes kilátástalanság állapota idővel megszűnik, énképek és öntudatok sejlenek fel. Autonóm személyiségek formálódnak, egyéni és közös tevékenységek előtt nyílik út, egy magasabb szintű közösség alapjai alakulnak ki, világnézetek bontakoznak. A mindennapi cselekvések szintje alatt-fölött a tudat és a lélek egyre mélyebb rétegei jelennek meg, tudatosodnak, tisztulnak, erősödnek.

Hirdetés


A regény világa tehát sok rétegű. A konkrét történések pszichikai, szociológiai, társadalmi, etikai, filozófiai, vallási és nyelvfilozófiai szinten is értelmezhetők, értelmezendők.

A konkrét cselekmény központi történetsora a kőszegi katonai alreáliskolában 1923-1926 között játszódik (főként 1623 szeptemberében). Ezt a hét újonc (főképp Medve Gábor) betörésének folyamata alkotja. Ehhez a történetsorhoz illeszkedik a mű elején, illetve néhány közbülső pontján Szeredy Dani későbbi életének néhány epizódja (1944-ből, 1957-ből és 1958-ból), de főképpen néhány párbeszéd és csatlakozó meditáció (az uszodában 1957-ben, és 1958-ban, valamint a mohácsi hajóúton 1926-ban). Mindebből az is látszik, hogy a cselekménysor másodlagos jelentőségű; a regény meghatározó vonása a gondolatiság.

A történet személyiséglélektani vonatkozásai mélyre mutatnak és rendkívül tanulságosak. Hőseink kiskamaszok, az életkoruk (a bonyodalmak kezdetén ők 11-12 évesek) éles változások időszaka. Nevelődésüknek-elzüllésüknek vagyunk a tanúi. Az agresszivitás és nyers önzés erőterébe kerülve az egyes családi hátterek és bontakozó személyiségvonások eltérő utakra irányítják őket. Az alkalmazkodásra a legkönnyebben és a leggyorsabban Czakó Pali képes (nyílt szellemű polgárcsalád gyermeke), szinte minden helyzetben „lelkes és buzgó”. Vannak viszont, akik teljesen elhagyják magukat (Zámencsik), sőt egyesek kihullanak a rostán (Apagyi).

Az elbeszélő Both Benedek az átlagos utat járja be. Megdöbben, fél, meghúzódik. A középrészben (Sár és hó) elveszti illúzióit (leszámol Júlia emlékével és Halász Petár barátságának, segítségének reményével), „vágytalan közöny”-be süpped, majd kapaszkodót keres és megalkuszik. Még a túloldalra is átlép, az erőszakoskodók közé, de a helyzete ekkor lesz a legbizonytalanabb.

Hirdetés

Medve járja be a leghosszabb utat, de végül ő jut a legmesszebbre. Érzékeny, fogékony, ügyes, erős, általánosan tehetséges; etikailag is fejlett, magatartása elvszerű, ragaszkodik a szeretet, az igazságosság és a szabadság érvényesüléséhez. Ugyanezek a pozitívumok teszik kezdetben teljesen kiszolgáltatottá. Kritikus helyzetekben idegessé, görcsössé válik, reflexiói megzavarodnak, cselekvései lassulnak, viselkedése csökönyös. Mindig erős az önkritikája (nagyon elégedetlen önmagával tétovasága, bizonytalansága, gyengesége, férfiatlansága miatt), de az önérzete is rendkívüli (bántja, hogy esetlennek és gyávának látják). A harcokat vállalja, sosem hunyászkodik meg. A mélyponton a támasza a „Trieszti Öböl” képe: ábrándjainak és lelki értékeinek homályos foglalata. A fogdában „egyszerre csak békesség fogta el”, tudatosodik benne a világ és az eszményei közti különbség. Hosszú belső küzdelemben végül is felül tud emelkedni a köznapi gyarlóságokon, rátalál az önérzetre, felismeri lelke legbenső tartalmait, és ő fogalmazza meg a műben a legmagasabb szintű világképet.

A gyerekek viselkedését csoportlélektani szempontból is elemeznünk kell. A kamaszkor elején az énkép gyenge és homályos, a hasonló korúak csoportjának vonzása ezért is meghatározó erejű.

Bébé és társai egy hordaszerű, primitív törvényszerűségek működtette csoportosulás kellős közepébe kerülnek. Az alreáliskola második évfolyamán (82 fő egy hálóteremben, két osztálynyi gyerek) a spontán szerveződés működik; gátlástalan, cinikus erőszakszervezet bitorol teljhatalmat. A csoport természetes vezetői a legnagyobb fizikai erő birtokosai: már több tárgyból bukott tanulók, akik egyszersmind a szellemi és etikai kultúrában a leggyengébbek, sőt annak cinikus elutasítói. Pedagógiai irányítás csak formálisan és részlegesen tapasztalható, illetve tudomásul veszi, sőt felhasználja és támogatja a nyers erők uralmát (Merényiék ugyanis a leghatékonyabb nevelő, Schulze tiszthelyettes „kegyencei”, „segédei és helyettesei”). A csoport értékrendjének csúcsára az erő kerül, a gyengék számára marad a tűrőképesség, az alkalmazkodás (és a tökéletes rejtőzés).

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!