Hirdetés
Hirdetés


Örkény István – Tóték

13 perc olvasás
Örkény István portréja

Örkény Élete

  • 1912-ben született jómódú zsidó polgárcsaládban
  • a 20. sz. magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja, író, drámaíró, ám vegyészmérnöknek, gyógyszerésznek tanult
  • 1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével
  • világháborúban munkaszolgálatos volt a Don-kanyarnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza
  • 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá, ekkor írta egyperces novelláinak nagy részét, megtalálta saját egyedi stílusát, beérkezett íróvá vált
  • 1979-ben vesztette életét
Hirdetés
Hirdetés


Esztétikai minőségek Örkény műveiben

Groteszk

  • régóta jelen van a művészetben, de a romantikában vált központi kategóriává: Poe, ETA Hoffmann, Gogol, + Kafka és Karinthy
  • esztétikai minőség, amely világszemléletet fejez ki, kibillent a megszokott nézőpontból, többlettudást ad
  • keveredik a tragikum és a komikum, így szélsőségesen össze nem illő elemek bizarr társítása jellemzi, ami nevetséges, de borzongató hatást is kelt
  • ebből következik a képzavar, az össze nem illő elemek, konfliktusok mindvégig feloldhatatlanok maradnak
  • reális – irreális, látszat – valóság, tragikum – komikum, fenségesség – alantasság, fantázia – naturalizmus egymásba játszanak át (paradoxonok), valamint nem tekinthető semmi egysíkúnak (csak jó/rossz)
  • gyakran ábrázol visszataszító, undort keltő elemeket: torzság, rútság
  • jellemzi továbbá a témák banalitása, a nyelvhasználat köznapisága
  • megjelenítésének eszköze sokszor a szerkezet: groteszk mű világa zárt, minden lehetséges benne
  • másik értelmezés: komikum válfaja

Abszurd

  • a groteszk rokona
  • esztétikai minőség: ábrázolt jelenetet lehetetlenségnek érezzük, ezáltal hívja fel az író a figyelmet a többletjelentésre
  • mitikus, mesés, utópisztikus jelleg, meghökkentő hatás

Ez a két minőség kölcsönösen áthatja egymást Örkény műveiben.

Egypercesek

Az egyperces jelző a terjedelmükre utal: egy perc alatt elolvashatók, de kevés szóval sokat akarnak mondani. Groteszk látásmód jellemző rájuk, rejtélyesek, talányosak. Többféle műfajt is képviselnek:

Hirdetés
  • vicc
  • anekdota
  • példázat
  • mese
  • újsághirdetés

Nincs bennük sorsfordulat vagy megoldás, csupán leírnak, közölnek. Csak néhányuk tesz eleget a novella műfaji követelményeinek, ezekben van cselekmény, feszültség, és megoldást is adnak. Maga a szerző matematikai egyenletekhez hasonlította az egyperceseket: az egyik oldalon az író közlés minimuma áll, a másikon pedig az olvasói képzelet maximuma – tehát a novellák kétszemélyesek.

A szerző jellemzi novelláit a kötetet bevezető Használati utasításban. Felhívja a figyelmet az abszurd viselkedésre, megpróbálja elviselhetővé tenni a tragikumot. A művek rövidsége miatt nagy szerepet kapnak a címeik. Ezek olyan többlettudást adnak, melynek birtokában már nem tekinthetjük a világot csak jónak vagy rossznak.

Tóték

Keletkezés

Eredetileg filmforgatókönyvnek íródott Pókék, majd Csönd legyen! címmel, kisregény formáját csak 1966-ban nyerte el, ekkor a Kortárs című folyóirat közölte. 1967-ben mutatták be a drámaváltozatot, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében, Isten hozta, őrnagy úr! címmel.

Téma, cselekmény

  • A kisregényben Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja vendégül látja az orosz fronton harcoló fiuk parancsnokát, egy őrnagyot
  • A tűzoltóparancsnok édesapa és az őrnagy viszonyváltozásai, ütközései – és a mögöttes tudati folyamatok – alkotják a mű cselekményét
  • Ezáltal Örkény bemutatja a háború hatását az emberekre, a személyiségtorzulást; valamint mindenki felelősségét a háborúért
  • Idő: a második világháborúval párhuzamosan, pár hét
  • Szerkezet: 4 fejezet – 4 szerkezeti rész

1-2. rész

  • előkészületek, őrnagy megérkezése, alapszituáció, helyszín, szereplők megismerése, őrnagy első napja a faluban, szokásainak, fura napirendjének megismerése
  • megdöbbentő sürgöny (fiú halála): ettől kezdve két szál fut egymás mellett a műben: a mátraszentannai eseménylánc és a frontról érkező levelek (az epizódokat a dokumentumok ellenpontozzák): párhuzamos szerkesztésmód
  • a kiélezett ellentétek (pl. ittak az ő zászlós fia egészségére) értelmezésre, állásfoglalásra kényszerítik az olvasót
  • a fordulóponttól kezdődően már nem beleéléssel, hanem rálátással, külső szemlélőként olvassuk a történetet, elidegenítően, az azonosulást mellőző elbeszélésmód
  • nagy feszültség keletkezik, ami a mű végéig megmarad: mást tud az olvasó, mint a Tót család
  • abszurd helyzet: gyámoltalan emberek groteszk vergődése; csak szánalmat (esetleg részvétet) keltenek
Hirdetés

Helyszín megismerése

Két színtér áll egymással szemben a műben: Mátraszentanna (hegyvidéki falucska), valamint a front. A cselekmény maga a hátországban játszódik, mely a háború kritikai ábrázolását segíti, háborús szerepünket, kiszolgáltatottságunkat, felelősségünket emeli ki ezzel Örkény. A két helyszín ellentétben áll, de nem a megszokott formában (a háború és a béke világa), mivel itt nincsenek egyértelmű minőségek, a jelenségek összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással, állandó ellentétben állnak (groteszk). A falu fiktív helység, de konkrét térbe, Eger közelébe telepíti az író.

Az idill és a köznapi valóság is keveredik a műben: a környék maga a tökéletes természeti szépség (napfényes kert, kilátás a Bábonyra, finom fenyőillat), de a fenyőillatot már pótolni kell, az egri moziból kölcsönkért vaporizatőrrel, mely szintén groteszk hatást kelt. Emellett más groteszk elemek is megjelennek a műben. Többek között nincs a faluban folklór, legékesebb és legtekintélyesebb dísztárgy itt már a kínai mintás ágyterítő – azt is kölcsön kell kérni.

Szereplők, háború hatása

Ez a falu nem a hagyományos (pl. mikszáthi) atmoszférát árasztja, hanem a XX. századi Magyarországét, annak egy jellegzetes szelete, modellje:

  • a lakosság összetétele vegyes (idegen származású autótulajdonos, rossz hírű nő)
  • legtöbbjük kisember: egyszerű, tartalmatlan élet, a különleges eseményre felizzó érdeklődés

A másik helyszín (front) is érezteti hatalmát, hiszen a családok 60 %-ának volt olyan hozzátartozója, aki részt vett a háborúban, ezért a mű szereplői közvetve vagy közvetlenül, valamilyen fokon a front áldozatai. Áldozat mindenekelőtt Tót Gyula, az emberhez méltatlan körülmények elszenvedésével (Istenem, megfürödhetek!), majd értelmetlen hősi halálával (a bolsevik rém ellen harcolt). Mindez abszurd helyzetet teremt. Áldozat Varró őrnagy is, hisz a háborúban megrongálódott az idegállapota, és már szánalomra és gyámolításra szorul. Egy alacsony, beteg, űzött, törődött alak, éles ellentétben azzal, amilyet vártak. Életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem, személyisége ezért eltorzult, idegei megroppantak, élete már-már maga az abszurditás. A család az őrnagy kiszolgálásával akaratlanul is a háborút szolgálja, mindezt a fiúkért.

Hirdetés

Az alapszituációból két tényezőt kell kiemelni, amely a kisregény konfliktusában igen jelentős szerepet játszik:

  • az életforma: a fárasztó napi munka utáni jellegzetes tétlenség, megszokott napirend
  • az életstratégia: kisember élettapasztalata azt sugallja, hogy a sors hányattatásaival, csapásaival szemben csak a maga ügyeskedésére van utalva (pl. illetékesek lekenyerezése; önzetlen jóindulat mímelése, egy bizonyos társadalmilag elfogadott és eljátszott udvariasság: a szíves vendéglátás színlelésével; groteszk)

Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!