Hirdetés

Örkény István – Tóték

13 perc olvasás
Örkény István portréja

Élete

  • 1912-ben született jómódú zsidó polgárcsaládban
  • a 20. sz. magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja, író, drámaíró, ám vegyészmérnöknek, gyógyszerésznek tanult
  • 1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével
  • világháborúban munkaszolgálatos volt a Don-kanyarnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza
  • 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá, ekkor írta egyperces novelláinak nagy részét, megtalálta saját egyedi stílusát, beérkezett íróvá vált
  • 1979-ben vesztette életét

Esztétikai minőségek Örkény műveiben

Groteszk

  • régóta jelen van a művészetben, de a romantikában vált központi kategóriává: Poe, ETA Hoffmann, Gogol, + Kafka és Karinthy
  • esztétikai minőség, amely világszemléletet fejez ki, kibillent a megszokott nézőpontból, többlettudást ad
  • keveredik a tragikum és a komikum, így szélsőségesen össze nem illő elemek bizarr társítása jellemzi, ami nevetséges, de borzongató hatást is kelt
  • ebből következik a képzavar, az össze nem illő elemek, konfliktusok mindvégig feloldhatatlanok maradnak
  • reális – irreális, látszat – valóság, tragikum – komikum, fenségesség – alantasság, fantázia – naturalizmus egymásba játszanak át (paradoxonok), valamint nem tekinthető semmi egysíkúnak (csak jó/rossz)
  • gyakran ábrázol visszataszító, undort keltő elemeket: torzság, rútság
  • jellemzi továbbá a témák banalitása, a nyelvhasználat köznapisága
  • megjelenítésének eszköze sokszor a szerkezet: groteszk mű világa zárt, minden lehetséges benne
  • másik értelmezés: komikum válfaja

Abszurd

  • a groteszk rokona
  • esztétikai minőség: ábrázolt jelenetet lehetetlenségnek érezzük, ezáltal hívja fel az író a figyelmet a többletjelentésre
  • mitikus, mesés, utópisztikus jelleg, meghökkentő hatás

Ez a két minőség kölcsönösen áthatja egymást Örkény műveiben.

Egypercesek

Az egyperces jelző a terjedelmükre utal: egy perc alatt elolvashatók, de kevés szóval sokat akarnak mondani. Groteszk látásmód jellemző rájuk, rejtélyesek, talányosak. Többféle műfajt is képviselnek:

Hirdetés
  • vicc
  • anekdota
  • példázat
  • mese
  • újsághirdetés

Nincs bennük sorsfordulat vagy megoldás, csupán leírnak, közölnek. Csak néhányuk tesz eleget a novella műfaji követelményeinek, ezekben van cselekmény, feszültség, és megoldást is adnak. Maga a szerző matematikai egyenletekhez hasonlította az egyperceseket: az egyik oldalon az író közlés minimuma áll, a másikon pedig az olvasói képzelet maximuma – tehát a novellák kétszemélyesek.

A szerző jellemzi novelláit a kötetet bevezető Használati utasításban. Felhívja a figyelmet az abszurd viselkedésre, megpróbálja elviselhetővé tenni a tragikumot. A művek rövidsége miatt nagy szerepet kapnak a címeik. Ezek olyan többlettudást adnak, melynek birtokában már nem tekinthetjük a világot csak jónak vagy rossznak.

Tóték

Keletkezés

Eredetileg filmforgatókönyvnek íródott Pókék, majd Csönd legyen! címmel, kisregény formáját csak 1966-ban nyerte el, ekkor a Kortárs című folyóirat közölte. 1967-ben mutatták be a drámaváltozatot, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében, Isten hozta, őrnagy úr! címmel.

Még 1887 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!