Hirdetés

Örkény István Tóték című művének elemzése

10 perc olvasás
Örkény életében a háborúnak meghatározó szerepe volt

Groteszk és abszurd elemek Örkény műveiben

Örkény István (1912-79) magyar drámaíró, az 1945 utáni magyar irodalom talán legtöbb külföldi elismerést kapott alakja. Forradalmasítja a próza- és drámairodalmat. A hatvanas évektől kezdve kísérletezgetni kezdett a stílusokkal. Érdeklődése a groteszk felé irányítja. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a groteszk stílusértékkel, mintegy „védjegyévé” vált. Ebben a stílusban alkotta meg Egyperces novelláit és a Tóték című művét, melyek később széles körű ismertséget hozott az író számára.

Hirdetés

Groteszknek nevezzük azt az esztétikai minőséget, amely szélsőségesen ellentétes elemek egybefonása által kelt egyszerre komikus és riasztó hatást. Ebből következik a képzavar és az össze nem illő elemek, konfliktusok mindvégig feloldhatatlanok maradnak. Gyakran ábrázol visszataszító, undort keltő elemeket, például: torzságot, rútságot. Jellemzi továbbá a témák banalitása, a nyelvhasználat köznapisága. Gyakori kiváltója az elidegenedettség, a szorongás és a félelem. Az abszurd, mint látásmód nem más, mint képtelen, valótlan, egymásnak ellentmondó elemek nyilvánvaló, magyarázatra nem szorulóan való kezelése. Az abszurd ábrázolásmód alapélménye a lét totális értelmetlensége. Ez a két esztétikai minőség kölcsönösen áthatja egymást Örkény műveiben.

Tóték

A Tóték című műve először 1964-ben kisregény formájában keletkezett, melyet a Kortárs c. folyóirat közölte, majd 1967-ben átdolgozta tragikomédiává. Az alkotásról Fábri Zoltán filmet is készített (Isten hozta, őrnagy úr! címmel). 1970-ben a mű „Fekete humor” díjat nyert.

Örkény a háborút tekintette élete sorsdöntő élményének, s ezt legteljesebben a Tótékban tudta megragadni. Látszatra nem is a háború a fő téma, a mű cselekménye nem a fronton, hanem a hátországban játszódik. A kisregényben Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja vendégül látja az orosz fronton harcoló fiuk parancsnokát, egy őrnagyot, abban reménykedve, hogy megnyerve a tiszt jóindulatát, biztonságosabb helyet szereznek fiuknak. Ezáltal Örkény bemutatja a háború hatását az emberekre, a személyiségtorzulást; valamint mindenki felelősségét a háborúért. A tűzoltóparancsnok és az őrnagy viszonyváltozásai, ütközései – és a mögöttes tudati folyamatok – alkotják a mű cselekményét. A műidő a II. világháborúval párhuzamosan néhány hét történését írja le.

Még 1332 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!