Móricz Zsigmond: Rokonok

 

Móricz Zsigmond

Rokonok című

Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hírnév körül veszi, s lehúzza a mélybe.” /Móricz Zsigmond, 1933/

 

ide kapcsolódó szólások, közmondások:

„Egy fecske nem csinál nyarat.” egy ember nem tudja (gyökeresen) megváltoztatni a maga körüli világot

„Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.” aki rossz közegbe, társaságba keveredik, onnan nehéz kiutat találni, valószínűleg áldozata lesz

„A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.” mindkét fél jól járjon, úgy kell intézni az ügyeket

 

cím: eligazító és félrevezető egyúttal. Vérrokonság, családi kapcsolat juthat eszünkbe, de rájövünk, hogy a jelentés metaforikussá válik (nem családi rokonság). Rokonok mindannyian, akik hatalomban vannak (érdekeik, politikai hatalmuk stb. szerint)

a regény a XIX. századi realista regények hagyományát folytatja. A karrierregény egyik fajtája. Kopjáss István a körülmények folytán válik egyre sikeresebbé (főügyészi állás). Maga is tisztában van azzal, hogy nem a saját képességei által kerül posztjára

felbukkanó kérdések, melyek alakítják Kopjáss István személyét a művön keresztül: (Goriot apó című műhez hasonló kérdések, melyek ma is érvényben vannak)

• • hogyan módosítja az ember jellemét helyzete, felemelkedése, karrierje
  • milyen árat kell fizetnie érvényesüléséért
  • megőrizheti-e épp erkölcsiséget, ha hatalomba kerül
  • meddig köthet kompromisszumokat anélkül, hogy maga is korrumpálódna
  • mikor veszi észre, hogy olyanná vált, mint azok, akiket elítélt
  • fel tudja-e venni egy ember a harcot a külvilággal

Kopjáss István személye, alakja:

• • nem különleges ember, de tisztességes, jó férj, gondos, megbízható családapa, hivatalnok
  • képes elfojtani Magdaléna iránti érzéseit; hűséges az otthon nyugalma, biztonsága miatt
  • még megválasztásakor is igyekszik tisztességes maradni
  • nem elég okos, hogy meglássa a csapdát; túl naiv, melyet beszédében el is árul („A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.”)
  • gyenge, hogy ellentmondjon rokonainak

a műnek kétféle kimenetele lehet (a szerző nyitva hagyja a művet):

• • Kopjáss meglőtte magát, de nem tudjuk, hogy meghalt-e 8állásfoglalásra készteti az olvasó)
  • ha nem halt meg, olyan emberré válhat, mint a többi városvezető; legyőzi környezete, behódol
  • ha meghalt, nem vesz részt a romlottságban, erkölcsileg tiszta marad
  • „Magyarország a rokonság és a panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul.”

két szál kapcsolódik össze a regényben: politikai és magánéleti (korrupció és szerelem)

• • hasonló Tímár Mihály alakjához (Jókai: Az aranyember)
  • korrupció vagy erkölcsi tisztaság
  • nagyvilági úrinő vagy biztonságot nyújtó családanya

fogalmak a műben:

panama: hivatali pozícióval való visszaélés, eredete a Panama-csatorna építésekor felbukkanó korrupciós botrányokhoz nyúlik vissza

dzsentri (gentry): társadalmi réteg, életforma elnevezése, vagyonát vesztette nemes, aki életszínvonalát megpróbálja fenntartani. 1870-ben került a magyar nyelvbe, s jelentésváltozáson ment keresztül. Az angolban a vidéki, majd a gazdálkodó tőkés árutermelést folytató nemességet jelölte. A magyarban a jobbágyfelszabadítás után birtokait elvesztő nemességet jelölte

Az eltérés a film és regény között:

A film eltérő módon kezdődik, mint a regény. Egy idilli családi reggelivel kezdődik. Továbbá a filmen láthatjuk magát a szavazást és az ünneplést, amit a regényben csak a főhős emlékeinek leírásából tudunk.

 

A film ezután kisebb eltérésékkel ugyan, de követi a regényt. A film pontosan követi a Móricz által megírt párbeszédeket is. Kopjáss gondolatai a filmben is elhangzanak úgy, mint a könyvben. Csányi Sándor ajka nem mozog, mi nézők csak a gondolatait halljuk, ugyanúgy, mint a könyvben. A rokonok látogatása is pontosan olyan sorrendben történik, mint a regényben. Rendkívül jól választották meg a szereplőket. Nagyon tehetségesek és kifejezően játszanak. Szinte mindegyik rokont megformáló színész törekszik arra, hogy úgy formálja meg az adott személyt, ahogy a könyvben szerepel. Berci bácsit éppolyan nyájasan és találóan adja vissza a színész, mint ahogy az meg van írva. Az elképzelésemnek tökéletesen eleget tett a színész választása és játéka. A regény alapján ilyennek képzetem el.