Hirdetés

Móricz Zsigmond élete és pályaképe

12 perc olvasás

1. Móricz Zsigmond élete és pályaképe

1879. július 2-án született Tiszacsécsén. A Nyugat idősebb korosztályához tartozik (kb. Adyval egyidős).

Hirdetés


Hirdetés

Nagybátyjához Pallagi Lászlóhoz kerül mikor apja vállalkozása csődbe viszi a családot. Iskoláit Debrecenben, Sárospatakon, Kisújszálláson végezte. Egyetemre Debrecenben és Pesten járt, de tanulmányait nem fejezte be. Újságíró lesz, népdal és versgyűjtésen vesz részt, anyagot gyűjt a Kisfaludy társaság megbízásából. Az Újság szerkesztője, hivatalnok.

1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát, házasságuk nem volt idilli, mindkét fiuk fiatalon meghalt.

Első sikeres műve 1908-ban a Hét krajcár, Osvát Ernő ösztönzésére jelenik meg a Nyugatban folytatásokban. Megjelent a Sárarany (1911) c. műve, amely nagy sikert aratott. Novellái jellegzetesek, szakít az eddigi Gárdonyi-féle idillikus parasztábrázolással. Dzsentri novelláinak témája: alkalmas-e a dzsentri, hogy polgárosodjék.

1915-ben önkéntes haditudósítóként működik. Kiábrándul a világból, ennek hatására jelenik meg, 1916-ban a Szegény Emberek c. novella, amely azzal foglalkozik, hogy jámbor parasztemberből hogyan lesz vérengző gyilkos, hogyan ébred rá hogy bűnt követ el, ha gyilkol. A társadalom problémáival foglalkozik, mint a realizmus, de a lélekábrázolás útján (szimbolizmus jellemzője).

Hirdetés

Jelentős művek: Kerek Ferkó (1913), A fáklya (1917), Légy jó mindhalálig (1920), Tündérkert (1922), Úri Muri (1927), Rohanok (1930). Történelmi regényei (pl.: Erdélyi trilógia) a magyar történelem tragédiáját keresi, honnan ered a belső viszály.  1925-ben felesége öngyilkos lett, 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát, 1937-ben elváltak.

1929-33 között Babitscsal szerkeszti a Nyugatot. Móricz politikai irányba akarta vinni a lapot, míg Babits úgy gondolta, hogy fölül kell emelkedni a napi politikán (“örök dolgok közé legyen híred benőtt”). Szellemileg termékeny vita volt köztük. 1935-ben megjelenik a Boldog Ember, amely önéletrajzi regény. 1936 Komor ló novelláskötet. 1939 Kelet népe szerkesztője. 1941-es Árvácska c. regénye a Csibetörténetekhez kapcsolódik, Lithey Erzsébetről szólnak. Élete utolsó nagy művet, a Rózsa Sándor trilógiát már nem tudta befejezni, 1942. szeptember 4-én halt meg agyvérzésben.

2. A naturalizmus Móricz első korszakában (Tragédia)

A naturalizmus fő képviselője Émile Zola, a kísérleti regény koncepcióját teremtette meg. A pozitívizmus hagyományait folytatva, szcientista irányzatként – hisz a tudományok mindenhatóságában. A társadalomtudományokat a természettudományokhoz akarja igazítani (analógia), ennek következménye a szociáldarvinizmus (biológia alapján). Az irodalom a társadalomtudományok kísérleti szekciója (gondolati kísérletek). A társadalmat vizsgálja, de a lélektanon keresztül, arra akar rávilágítani, hogy az ösztönvilág hogyan befolyásolja a társadalmat.

Móricz első műve ebben a korszakban a Sárarany, ami nagyon népszerű volt. A legjobb művek mégis a novellák pl. a Tragédia. Ez a mű a társadalmat bírálja, amiért a benne élő embereket ösztönlényekké teszi, elállatiasodnak, nem tudják értelmezni saját problémájukat. A mű hőse Kis János, akinek neve is jelentéktelen, jelleme: egyszerű, beszűkült, unalmas ember. Társai is, a béresnép, értéktelenek, örömüket lelik a munkába, amit az író leértékel. Izegnek, mozognak, hangyaszerűek, ez is kicsinységüket és állatiasságukat mutatja. Fia, aki az ételt hozza utána, ijesztően hasonlít hozzá, ez a kitörési lehetőség teljes szertefoszlatása. Kis János életében a legnagyobb érték az evés, feleségét is csak az étel miatt szokta verni.

Megtudjuk, hogy csak azért házasodott meg, mert eljött az ideje. Kis János külseje is állatias: feje vörös, mint a főtt rák, arc leírása is egy majoméhoz hasonlít. Feladatot talál magának, mégpedig, hogy kiegye Sarudy Pált vagyonából, ez szintén beszűkültségre utal. Ez többször megjelenik: 1. álom (itt még nagyon jól érzi magát, bánja is, hogy felébred). 2. rokon lakodalma, gyerekkori emlék (emiatt dühös lesz, mert csak egy csirkelábat kapott). 3. saját lakodalma (itt egy előreutalás jelenik meg). 4. kárpótolja magát a rossz étkekért. 5. az üres fazék, amibe a mezőn belerúgott: “A szegénységet rúgta el magától”: a szegénység és a gazdagság között az evészet a különbség.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3