Móricz Zsigmond élete és pályaképe

Az író Zoltán gondolatait átképzeléses előadásban mutatja be. Így az olvasó jobban együttérez. Móricz a paraszti témát szimbolikusan mutatja be, a társadalom problémáival lélektani úton foglalkozik.

4. Móricz utolsó korszaka (Barbárok)

A Barbárok (1931) c. mű is mint Mikszáth: Tót atyafiak, Jó palócok művei a puszta zárt világával foglalkozik. Természetközeli, civilizáció előtti világot mutat be (3 rész – 3 világ). Az első részből megtudjuk, hogy Bodrit régebbi feszültség miatt öli meg a másik két juhász. Ez utóbbiakról a kutya is megérzi, hogy rosszak, ezért kezd el ugatni, pedig a pusztabéliekre nem ugat. Ez is a zárt világot mutatja be. Kiderül, hogy az ok ami miatt megtámadják csak ürügy, hiszen a szíjat otthagyják és „csak” a nyájat hajtják el. Nem kapunk magyarázatot, hogy miért. (Végzetszerűség: tudta, hogy nem fogják támadni).

Az első rész stílusa eltér a másik kettőtől. A második rész balladaszerű, az ösztön megnyilvánulását mutatja be (Megy megy). A feleség hűségét mítikussá növeli.

A harmadik rész nem fér össze az elsővel, mert a harmadikban Veres juhász rablógyilkos, míg az elsőben az általunk nem ismert pusztai világ törvényei szerint számolt le Bodrival.

Úgy tűnik számunkra mintha a bíró is ehhez a világhoz tartozna, hisz a pusztai erkölcsökre hivatkozik, népi nyelven beszél.

A mű végén a barbárok kijelentést többféleképpen is értelmezhetjük: mivel többesszámban van nem csak a Veres juhászra, hanem Bodrira is vonatkozik, így viszont a Bíró nem tartozhat közéjük. A másik felfogás szerint ezzel azt fejezi ki a bíró, hogy nem érti őket, tehát megint csak nem tartozhat közéjük, a pusztai és a civilizált világ nem érthetik meg egymást. Nem ideillő befejezés. (Két gyilkos van, de csak egy vádlott. Vagy megszökött, vagy a másik megölte, vagy pedig az író elfelejtette.)

A mű magyarázatlanul hagyja, hogy miért ezt az egy bűnét nem hajlandó csak beismerni (az egyik lehetőség(!) ,hogy a gyerekgyilkosságot nem bocsájtja meg magának, de erre nincs szöveg).

A mágiában való hiedelme miatt ismeri be, mert meglátja a szíjat, és fél a halott megjelenésétől. A benne megjelenő gondolatok: nép lesüllyedése, természetközeliség, az úri és a népi világ leküzdhetetlen ellentéte.

Az írót egy újságcikkben olvasott bűncselekmény ihlette, de a mű nincs igazán kidolgozva.