Hirdetés

Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés I.

4 perc olvasás
Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés I.

Barbárok

Móricz a 30-as években kezdte írni kései novelláit. Figyelme a dzsentri témája után újra a parasztság felé irányult. Novellákban és riportokban számolt be az elmaradottságukról: a Barbárok című kötet, ami 1932-ben jelent meg. Kései novellái eltérnek a koraiaktól. Szakított a csattanóra kihegyezett kompozícióval. Szociográfiai jellegűek: tényirodalom vagy dokumentumirodalom, mert nem tartalmaz érzéseket, csak a puszta tényeket közli. Erőteljesebb drámaiság, szaggatott, kihagyásos mondatok, drámai szópárbajok, és balladai hangvétel jellemzi.

Hirdetés


A mű címe az ember alatti életformára, a civilizálatlanságra utal. Ez a kötet címadó novellája. A novella zárómondata maga a cím. A mű tere és ideje három részre bontható: a pusztán néhány óra; a pusztán nagyobb távlatokba, kb. egy év és a bíróságon is néhány óra játszódik. A cselekmény is ennek a tagolódásnak felel meg. Az első fejezet (Bodri juhász a pusztán, a látogató és a gyilkosság) a pusztán játszódik, csupán néhány órát foglal magába. Itt a feloldás a szalonnasütés. Egy évet ölel fel a második fejezet (az asszony kijövetele, a nagy vándorlás és a holttestek megtalálása). Ez szintén a pusztán játszódik. A tettes már a börtönben van. A bíróságon zajló eseményeket a harmadik fejezet (a teljes tagadás, a szíj és a teljes beismerés) foglalja magába. Itt már nincs feloldás.

A rideg pásztorok távol élnek a civilizációtól. Nem falvakban játszódik, hanem az időjárás viszontagságai között. Egyszerű, mégis különös világ az övék. Hallgatagok, befelé élők, az emberi kapcsolatokat a kutya pótolja. Az árnyalatokig megértik egymást. Előítéletekkel teli világ az övék. Bizalmatlanok a városi félék iránt, de bíznak a pusztabeliekben. Ez okozza Bodri juhász vesztét. A kívülállóság, a civilizáció alattiság kannibáli erkölcsöket termel ki. A gyilkosság oka a vagyonszerzés, ürügye pedig a rézveretes szíj.

Történelem előtti időket idéz meg, a vagyonszerzés ősi módszerével, a gyilkossággal. Veres juhászék lelkiismeret nélkül, félelmetes kegyetlenséggel ölnek. Ezek a körülmények, ez az elmaradottság nem feltétlenül termel ki emberevő erkölcsöket. Bodri juhász meg tud maradni embernek.

A novellát fonetikus írásmód, babonás elemek, drámaiság és balladás előadásmód jellemzi. Népmesei elem az asszony alakja, aki lehetetlent nem ismerve keresi szeretteit. A második részben az asszony jelképessé válik, az emberi hűség, jóság és tisztaság jelképe lesz. Durva hanghatások figyelhetők meg a gyilkosság leírásakor. A rézveretes szíj-motívuma Bodri juhász szép iránti vágya.

Hirdetés

Ez a gyilkosság ürügye és veres juhász bűntudatának kifejezője (rátereli a szót) is. A gyilkosság bizonyítéka is ez: veres juhász mindent beismer látására, mert azt hiszi, hogy Bodri juhász kikelt a sírjából.

A novella értelmezése a bírói ítéletben rejlik. A megrekedt pásztorélet elmaradottságára vonatkozik a szomorúság, a tűnődés, az indulat nélküliség. Ebből táplálkozik a vádló hang.

Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés II.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!