Hirdetés

Magyar irodalom a 19. század végén

11 perc olvasás
Magyar irodalom a 19. század végén

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Felvidéken, Szklabonyán született, evangálikus, elszegényedett kisnemesi családból. 1855-6-ben Rimaszombaton, majd Selmecbányán gimnazista. 1866-tól Pesten jogot tanul. Mauks Mátyásnál dolgozik, mint esküdt. Első művei a Nógrádi Lapoknál jelennek meg. 1873-ban titokban feleségül veszi Mauks Ilonát, aki megismerteti vele Dickenst. Pesten hiába próbál csak írásból megélni. 1874-től a Magyar Néplap szerkesztője. Eladja birtokát, s a pénzből két kötetben kiadja műveit, nyomorba jut. Felesége beteg lesz, hazaküldi, mert nem tudja kezeltetni. Gyerekmeséket és politikai karcolatokat írt, 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa. Ír az 1879-es árvízről, kormányellenes, így népszerű lesz, 1880-ban Pestre költözik. 1881-ben megjelenik a Tót atyafiak, majd 1882-ben a Jó palócok, sikeres, így 1883-ban ismét feleségül veheti Mauks Ilonát. 1882-től a Magyar Hílapnál dolgozik. 1887-től országgyűlési képviselő, 40 éves jubileumára visszaszerzik neki a birtokát, pár nap múlva meghal.

Hirdetés

Jókai Mór mellett ő volt a legolvasottabb magyar író. Alapvető különbség: Mikszáthnál nyoma sincs a pátosznak és a romantikának. Életképek, anekdotikus beszúrások jellemzőek rá. Stílusában nem eszményít semmit, nem retorikus műveinek felépítése. Novellái a legsikeresebbek. 1907-ben Jókairól életrajzot ad ki.

Korszakai, műfajai:

  • Pestre való költözéséig: Jókait utánozza.
  • Lírai epikus novellák

balladaszerű, románcos hang jellemzi, művei tömörek, rövidek ekkor. Felvidéki falvakban járt, s róluk teljes keresztmetszetet készített. Hősei több művén is végéivonulnak. Elbeszéléseiben maga is benne él, mindent tud. A táj változásai mutatják be sokszor a szereplők lelkiállapotát.

Ironikus kisregénye

Főleg a kisvárosi-, ill. a gentyéletről írt. Sokszor műveinek alapja valamely anekdota vagy életkép. Kedveli a paródiát és a groteszkot.

Hirdetés

Beszterce ostroma (1894)

Pongrácz István alakja Don Quijotéhoz hasonlít. A történet Mikszáth jelenében játszódik, de a főhős a középkorban él. Elítéli az erkölcstelenséget. Pongrácz csak Apolkáért él, minkor a lányt megszöktetik, teljesen nincstelen lesz. Felületesen nézve a főhős nevetséges, de ha az olvasó megpróbálja megérteni, akkor szembe kell néznie saját hibáival.

Új Zrínyiász (1897)

Humoros, keserűen szatirikus mű. Két szempontból lehet vizsgálni: egyrészt Zrínyi elmaradottsága felől, másrészt a jelenkor szellemi fejletlenségének szempontjából. Mindent összevetve a kor kisszerűsége áll szemben Zrínyiék nagyszerűségével. Ők a tökéletesség jelképei, képtelen befogadni őket a kor, bezárják őket a Vajdahunyad várába, kitörnek.

Gavallérok (1900)

A gentry-élet szatírája. A nemesurak mulatoznak, végül kiderül, hogy minden kölcsönből volt.

A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908)

Ady egy 1901-es cikke alapján írta.

Hirdetés

Történelmi jellegű regények

Beszélő köntös

A két koldusdiák

Fekete város (1911-ben jelent meg)

Folytatásokban közölte sokszor regényeir, s végül átdolgozva adta őket ki, de erre itt már nem volt ideje, így a regény kissé széteső, bőlevű. A fejletelen polgárság bemutatása.

Öregkori elégikus novellák

A magyar felesleges ember bemutatása.

Sipsirica

A századvég novellistái (a Nyugat előtti prózaírók):

Hatással van látásmódjukra a francia naturalizmus és az orosz realizmus, illetve Mikszáth anekdotázó stílusa Jókai genreképfestése.

Gozsdu Elek (1849-1919)

Novellái és levelezése kiemelkedő. Elbeszélései a mindennapok fényében jelentéktelen eseményeket mutatnak be. Ezeket bölcselet elvek hordozójává teszi. Nagy műve: Unapoenitentium (1889)

Hirdetés

Peteley István (1852-1910)

A századvég Erdélyének kulturájának megszervezéséért küzd. Az elhagyott vidékek parasztságával foglalkozik. Szociográfiaia műve: Mezőségi út. Öngyilkosság megjelenése.

Gárdonyi Géza (1863-1922)

A Dunántúlon tanító, majd Győrött, Sopronban és Aradon újságíró. 1897-től csak az írásnak élt.

Az én falum (1898)

Dunántúli nehéz tanítóságának elbeszélései.

Az egri csillagok (1901-2)

A láthatatlan ember

Az öreg tekintetes (1904)

Újsághíren alapuló kisregény, az emberség és az embertelenség szembeállítása.

Papp Dániel (1865-1900)

Mikszáth témaköráből és Peteley műveinek tragikus léköréből merít. Sok váratlan tragikus fordulat van műveiben.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!