Hirdetés

Magyar irodalom a 19. század végén

Történelmi és társadalmi háttér: az 1867-es kiegyezés után az ország elkezd kapitalizálódni. Kialakul a gentryréteg, a polgár kultúrájában hozzá igazodik (tehát lesüllyed). Tisza Kálmán kormányfőssége idején Buda és Pest lendületes fejlődésbe kezd, 1873-ban egyesül. 1875-ben megalakul a Zeneakadémia, 1890-ben az Iparművészeti Múzeum, 1892-ben megindul a lóvillamos. Míg 1861-ben 61 lap működött, 1875-ben már 204 volt. Divatos pályák: jog és újságíró. Az írók szerveződési fórumai: az MTA (Magyar Tudós Társaság eredetileg, 1832) és a Kisfaludy Társaság 1836-tól.

Hirdetés

1876-ben megalakul a fiatal írókat tömörítő Petőfi Társaság, melynek egy ideig Jókai Mór a vezetője. Legkiemelkedőbb alakjai: Arany László, Asbóth János és Toldy István. Legfőbb műfajok ebben az időben: alapséma a nevelődési regény, legtöbb a verses regény (pl. Arany László: Délibábok hőse 1873), sok esszészerű énregény született (Asbóth János: Álmok álmodója 1878) és sok életrajzi regény (Toldy: Anatole 1872).

A festők leginkább történelmi vagy genreképeket festettek. Leghíresebbek: Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály. Legnagyobb zeneszerzők: Liszt Ferenc és Erkel Ferenc.

 

Vajda János (1827-1897)

Pesten született, apja erdész, anyja cselédlány. Gyermekkorát Fejér megyében, Vaálon tölti. Pesten és Székesfehérváron tanul a piaristáknál. 1844-ben jelenik meg első verse, ez még Petőfit utánozza. 1845-től vándorszínész, 1847-től József nádor alcsúti birtokán gazdatiszti gyakornok. Hangadó a márciusi ifjak közt, ezért a szabadságharc után besorozzák és Padovába küldik. Csak 1853-tól ír újra.

1856-ban beleszeret Kratochwill Georginába, akit verseiben Ginának szólít. Tkp. haláláig reménytelenül szerelmes belé. Csokonai után Vajda János az első, akinél megjelenik az erotika, tehát a szerelem nem stilizált. Leghíresebb szerelmes versei a Húsz év múlva és a Harminc év után. Eszményíti Ginát, aki később műlovarnő, majd Esterházy szeretője lett.

Vajda János 1862-es röpirata: Önbírálat és polgárosodás, melyben a népiességet ostorozza. A Petőfit követők támadják ezért az írásáért. Elveszti az állását, Bécsbe kerül, csak 1866-ban tér haza, ekkor már ember- és világgyűlölő.

1880-ban feleségül veszi a 33 évvel fiatalabb Bartus Rózát, akit verseiben Niobének nevezett. Elváltak, a nő emlékirataiban összevissza hazudott volt férjéről. Rózának titokban volt egyébként egy gyereke, aki 8 évesen meghalt, az asszony ebbe kissé beleőrült.

Vajda János költészete: szimbolista jellegű, nyoma sincsen a népiességnek. A romantika és a Baudelaire-féle Romlás virágai közt áll. A halál mindig jelen van, de ez inkább tetszelgés, mint valódi halálvágy. Természetleírásai kozmikusak. A századvég irodalmi szegénységében ő az egyetlen igazi nagy költő, előkészítője az Adyval kezdődő virágzásnak. Megvan benne a továbblépéshez szükséges tárgyújítás, korának kritikai megítélése, de nyelvben és beszédmódban nem újít, a befogadó közönségen sem alakít.

A vaáli erdőben (1875)

Szimbolikus, felező nyolcasok, trachaikus. Filozófikus dal, tehát kevert műfajú, ez romantikus jellemző. Előjön a halál gondolata, de ez idealizált halál.

Az üstökös (1882)

Keresztrímes, jambikus vers, saját maga az üstökös, mozgásában és világításában hasonlít rá.

Nádas tavon (1888)

Szimbolikus, romantikus, filozófiai dal. “Élet, hol a réved?”

 

Az új lírikus nemzedék

Ők a város költői. Egyáltalán nem népiesek. Biedermeier stílusúak, az általános emberit akarják megverselni.

 

Reviczky Gyula (1855-1889)

Érzelmes hangulatú művek szerzője, egyféle szentimentalizmus megteremtője, csak életének utolsó hónapjaiban lett népszerű. Két fő motívuma a mohó életéhség és a kényszerű aszkézis. Ady elődje abban, hogy a prostituáltakról ő ír először részvéttel. A témát innen kezdve Perdita-témának nevezik.

Nagy verse: Magamról.

 

Komjáthy Jenő (1858-1895)

Sikertelenül próbálkozik a költő romantikus vátesszerepének felújítására. Együtt szenved mindennel.

Nagy verse: A homályból.

 

Arany László (1844-1898)

Nagykőrősön végezte a középiskolát, majd Pesten jogot hallgatott. 1832-től az Akadémia tagja. Legfőbb műve a Délibábok hőse (1872), melyet névtelenül küdött be egy pályázatra. Főhőse, Hűbele Balázs, általános embertípus: mindenbe belekezd, semmit nem fejez be, állandóan délibábokat kerget, kiábrándul. “Rokona” Bolond Istók.

 

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Felvidéken, Szklabonyán született, evangálikus, elszegényedett kisnemesi családból. 1855-6-ben Rimaszombaton, majd Selmecbányán gimnazista. 1866-tól Pesten jogot tanul. Mauks Mátyásnál dolgozik, mint esküdt. Első művei a Nógrádi Lapoknál jelennek meg. 1873-ban titokban feleségül veszi Mauks Ilonát, aki megismerteti vele Dickenst. Pesten hiába próbál csak írásból megélni. 1874-től a Magyar Néplap szerkesztője. Eladja birtokát, s a pénzből két kötetben kiadja műveit, nyomorba jut. Felesége beteg lesz, hazaküldi, mert nem tudja kezeltetni. Gyerekmeséket és politikai karcolatokat írt, 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa. Ír az 1879-es árvízről, kormányellenes, így népszerű lesz, 1880-ban Pestre költözik. 1881-ben megjelenik a Tót atyafiak, majd 1882-ben a Jó palócok, sikeres, így 1883-ban ismét feleségül veheti Mauks Ilonát. 1882-től a Magyar Hílapnál dolgozik. 1887-től országgyűlési képviselő, 40 éves jubileumára visszaszerzik neki a birtokát, pár nap múlva meghal.

Jókai Mór mellett ő volt a legolvasottabb magyar író. Alapvető különbség: Mikszáthnál nyoma sincs a pátosznak és a romantikának. Életképek, anekdotikus beszúrások jellemzőek rá. Stílusában nem eszményít semmit, nem retorikus műveinek felépítése. Novellái a legsikeresebbek. 1907-ben Jókairól életrajzot ad ki.

Korszakai, műfajai:

1. Pestre való költözéséig: Jókait utánozza.

2. Lírai epikus novellák

balladaszerű, románcos hang jellemzi, művei tömörek, rövidek ekkor. Felvidéki falvakban járt, s róluk teljes keresztmetszetet készített. Hősei több művén is végéivonulnak. Elbeszéléseiben maga is benne él, mindent tud. A táj változásai mutatják be sokszor a szereplők lelkiállapotát.

3. Ironikus kisregénye

Főleg a kisvárosi-, ill. a gentyéletről írt. Sokszor műveinek alapja valamely anekdota vagy életkép. Kedveli a paródiát és a groteszkot.

Beszterce ostroma (1894)

Pongrácz István alakja Don Quijotéhoz hasonlít. A történet Mikszáth jelenében játszódik, de a főhős a középkorban él. Elítéli az erkölcstelenséget. Pongrácz csak Apolkáért él, minkor a lányt megszöktetik, teljesen nincstelen lesz. Felületesen nézve a főhős nevetséges, de ha az olvasó megpróbálja megérteni, akkor szembe kell néznie saját hibáival.

Új Zrínyiász (1897)

Humoros, keserűen szatirikus mű. Két szempontból lehet vizsgálni: egyrészt Zrínyi elmaradottsága felől, másrészt a jelenkor szellemi fejletlenségének szempontjából. Mindent összevetve a kor kisszerűsége áll szemben Zrínyiék nagyszerűségével. Ők a tökéletesség jelképei, képtelen befogadni őket a kor, bezárják őket a Vajdahunyad várába, kitörnek.

Gavallérok (1900)

A gentry-élet szatírája. A nemesurak mulatoznak, végül kiderül, hogy minden kölcsönből volt.

A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908)

Ady egy 1901-es cikke alapján írta.

4.Történelmi jellegű regények

Beszélő köntös

A két koldusdiák

Fekete város (1911-ben jelent meg)

Folytatásokban közölte sokszor regényeir, s végül átdolgozva adta őket ki, de erre itt már nem volt ideje, így a regény kissé széteső, bőlevű. A fejletelen polgárság bemutatása.

5. Öregkori elégikus novellák

A magyar felesleges ember bemutatása.

Sipsirica

 

A századvég novellistái (a Nyugat előtti prózaírók):

Hatással van látásmódjukra a francia naturalizmus és az orosz realizmus, illetve Mikszáth anekdotázó stílusa Jókai genreképfestése.

 

Gozsdu Elek (1849-1919)

Novellái és levelezése kiemelkedő. Elbeszélései a mindennapok fényében jelentéktelen eseményeket mutatnak be. Ezeket bölcselet elvek hordozójává teszi. Nagy műve: Unapoenitentium (1889)

 

Peteley István (1852-1910)

A századvég Erdélyének kulturájának megszervezéséért küzd. Az elhagyott vidékek parasztságával foglalkozik. Szociográfiaia műve: Mezőségi út. Öngyilkosság megjelenése.

 

Gárdonyi Géza (1863-1922)

A Dunántúlon tanító, majd Győrött, Sopronban és Aradon újságíró. 1897-től csak az írásnak élt.

Az én falum (1898)

Dunántúli nehéz tanítóságának elbeszélései.

Az egri csillagok (1901-2)

A láthatatlan ember

Az öreg tekintetes (1904)

Újsághíren alapuló kisregény, az emberség és az embertelenség szembeállítása.

 

Papp Dániel (1865-1900)

Mikszáth témaköráből és Peteley műveinek tragikus léköréből merít. Sok váratlan tragikus fordulat van műveiben.

A nagy Jakob (1899)

 

Tömörkény István (1866-1914)

Cegléden született, gyógyszerész, újságíró, később a Szegedi Városi Múzeum igazgatója. Csak Szegedről ír. Alapkonfliktusa: az archaikus-paraszti világkép, a maradiság és a városi kultúra, a civilizáció szembenállása. Jellemzői: kesernyés humor, műveit jó dramaturgiai értékkel építi fel, így rendkívül hatásosak. Fő motívuma a halál.

Valér a földbe megy (1899)

A hagyományos értékrend és a haladás szembenállása.

 

Bródy Sándor (1863-1924)

Kisvárosi zsidó kereskedőcsalád sarja. Apja tönkremegy, Pestre költöznek. Eredetileg festő akart lenni. Megismerkedik Rembrandt életével és művészetével, ez rendkívüli hatással van rá. Első kötete, a Nyomor 1883-ban jelenik meg, és rendkívüli sikert arat. Naturalistának vallja magát, de valójában romantikus az ábrázolásmódja, hisz szélsőségeket emel ki. Legsikeresebb műfaja az elbeszélés.

Dada (dráma)

A tanítónő (1908)

A századelőn az író elszigetelődött, megalkuvásokra kényszerült. Ennek a műnek így két befejezése született, a második, a közönségnek szánt happy enddel végződik.

Rembrandt (poszthumusz, 1926)

Minden kis írásnak külön címe van. Ezek lezáratlan novellák, nem regény, csak a főszereplő azonos. Hangulati villanások felvonultatása, kétségbeesett, megrendítő önvallomás. Az író maga Rembrandt, ő is a csúcsról zuhant a mélybe. Pl.: Rembrandt magában beszél, Rembrandt eladja holttestét.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!