Hirdetés

Magyar irodalom a 19. század végén

11 perc olvasás
Magyar irodalom a 19. század végén

Történelmi és társadalmi háttér: az 1867-es kiegyezés után az ország elkezd kapitalizálódni. Kialakul a gentryréteg, a polgár kultúrájában hozzá igazodik (tehát lesüllyed). Tisza Kálmán kormányfőssége idején Buda és Pest lendületes fejlődésbe kezd, 1873-ban egyesül. 1875-ben megalakul a Zeneakadémia, 1890-ben az Iparművészeti Múzeum, 1892-ben megindul a lóvillamos. Míg 1861-ben 61 lap működött, 1875-ben már 204 volt. Divatos pályák: jog és újságíró. Az írók szerveződési fórumai: az MTA (Magyar Tudós Társaság eredetileg, 1832) és a Kisfaludy Társaság 1836-tól.

Hirdetés

1876-ben megalakul a fiatal írókat tömörítő Petőfi Társaság, melynek egy ideig Jókai Mór a vezetője. Legkiemelkedőbb alakjai: Arany László, Asbóth János és Toldy István. Legfőbb műfajok ebben az időben: alapséma a nevelődési regény, legtöbb a verses regény (pl. Arany László: Délibábok hőse 1873), sok esszészerű énregény született (Asbóth János: Álmok álmodója 1878) és sok életrajzi regény (Toldy: Anatole 1872).

A festők leginkább történelmi vagy genreképeket festettek. Leghíresebbek: Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály. Legnagyobb zeneszerzők: Liszt Ferenc és Erkel Ferenc.

Vajda János (1827-1897)

Pesten született, apja erdész, anyja cselédlány. Gyermekkorát Fejér megyében, Vaálon tölti. Pesten és Székesfehérváron tanul a piaristáknál. 1844-ben jelenik meg első verse, ez még Petőfit utánozza. 1845-től vándorszínész, 1847-től József nádor alcsúti birtokán gazdatiszti gyakornok. Hangadó a márciusi ifjak közt, ezért a szabadságharc után besorozzák és Padovába küldik. Csak 1853-tól ír újra.

1856-ban beleszeret Kratochwill Georginába, akit verseiben Ginának szólít. Tkp. haláláig reménytelenül szerelmes belé. Csokonai után Vajda János az első, akinél megjelenik az erotika, tehát a szerelem nem stilizált. Leghíresebb szerelmes versei a Húsz év múlva és a Harminc év után. Eszményíti Ginát, aki később műlovarnő, majd Esterházy szeretője lett.

Hirdetés

Vajda János 1862-es röpirata: Önbírálat és polgárosodás, melyben a népiességet ostorozza. A Petőfit követők támadják ezért az írásáért. Elveszti az állását, Bécsbe kerül, csak 1866-ban tér haza, ekkor már ember- és világgyűlölő.

1880-ban feleségül veszi a 33 évvel fiatalabb Bartus Rózát, akit verseiben Niobének nevezett. Elváltak, a nő emlékirataiban összevissza hazudott volt férjéről. Rózának titokban volt egyébként egy gyereke, aki 8 évesen meghalt, az asszony ebbe kissé beleőrült.

Vajda János költészete: szimbolista jellegű, nyoma sincsen a népiességnek. A romantika és a Baudelaire-féle Romlás virágai közt áll. A halál mindig jelen van, de ez inkább tetszelgés, mint valódi halálvágy. Természetleírásai kozmikusak. A századvég irodalmi szegénységében ő az egyetlen igazi nagy költő, előkészítője az Adyval kezdődő virágzásnak. Megvan benne a továbblépéshez szükséges tárgyújítás, korának kritikai megítélése, de nyelvben és beszédmódban nem újít, a befogadó közönségen sem alakít.

A vaáli erdőben (1875)

Szimbolikus, felező nyolcasok, trachaikus. Filozófikus dal, tehát kevert műfajú, ez romantikus jellemző. Előjön a halál gondolata, de ez idealizált halál.

Az üstökös (1882)

Keresztrímes, jambikus vers, saját maga az üstökös, mozgásában és világításában hasonlít rá.

Hirdetés

Nádas tavon (1888)

Szimbolikus, romantikus, filozófiai dal. “Élet, hol a réved?”

Az új lírikus nemzedék

Ők a város költői. Egyáltalán nem népiesek. Biedermeier stílusúak, az általános emberit akarják megverselni.

Reviczky Gyula (1855-1889)

Érzelmes hangulatú művek szerzője, egyféle szentimentalizmus megteremtője, csak életének utolsó hónapjaiban lett népszerű. Két fő motívuma a mohó életéhség és a kényszerű aszkézis. Ady elődje abban, hogy a prostituáltakról ő ír először részvéttel. A témát innen kezdve Perdita-témának nevezik.

Nagy verse: Magamról.

Komjáthy Jenő (1858-1895)

Sikertelenül próbálkozik a költő romantikus vátesszerepének felújítására. Együtt szenved mindennel.

Nagy verse: A homályból.

Arany László (1844-1898)

Nagykőrősön végezte a középiskolát, majd Pesten jogot hallgatott. 1832-től az Akadémia tagja. Legfőbb műve a Délibábok hőse (1872), melyet névtelenül küdött be egy pályázatra. Főhőse, Hűbele Balázs, általános embertípus: mindenbe belekezd, semmit nem fejez be, állandóan délibábokat kerget, kiábrándul. “Rokona” Bolond Istók.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!