Az ember tragédiájában megjelenő tudományos eszmék

Madách Imre Az ember tragédiája című irodalmi alkotása, amely 1862-ben jelent meg. Ez a mű Madách legismertebb alkotása, melynek műfaja dráma. A tragédia fontos sajátossága, hogy koherens (=összetartozó) belső világképpel és esztétikai érvénnyel rendelkezik. Mindez azonban nem zárja ki, hogy Madách enciklopédikus teljességgel sorakoztatja fel a műben a XIX. században jelentkező, illetve akkor ható, világképet formáló természettudományos felfedezéseket, állításokat. Madách mindazon kérdéseket felveti, melyek foglalkoztatták a század emberét, s bár leltárszerű teljességgel veszi sorra az uralkodó tudományos eszméket, mindezt belesimítja a mű koncepciójába, s költőileg átlényegíti. (Sőtér István: ‘Álom a történelemről’ című nagy hatású monográfiájában Madách természettudományos műveltségét kuriózum jellegűnek mondja.) Az alábbi felsorolásban láthatóak azok a természettudományos elméletek, amelyek valamilyen módon megjelentek Madách nagy sikerű alkotásában:

1. Newton: Principia című műve, illetve a belőle fakadó istenkép (1. szín)
2. Faraday mágneses erővonal elmélete (1. szín – Angyalok kara: „Két golyó küzd egymás ellen / Összehullni, szétsietni”; 3. szín – Lucifer: „Ez a delej”.)
3. Az első termodinamikai törvény (anyagmegmaradás) (3. szín)
4. A második termodinamikai törvény (energiaáramlás iránya) (14. szín)
5. Darwin evolúciótana, illetve az ebből fakadó szociál-darwinizmus (küzdelem a létért elv) (londoni szín – majomjelenet és az eszkimószín)
6. Malthus népesedéstana (londoni szín – gyárosok beszélgetése)
7. Lombroso koponyatana (Falanszter)
8. A statisztikai bizonyítás:15. szín – Lucifer statisztikai érvekkel bizonyítja igazát:

„S ki lajstromozza majd a számokat, Következetes voltán bámuland A sorsnak, mely házasságot, halált, Bűnt és erényt arányosan vezet, Hitet, őrülést és öngyilkolást. –”

Ide kattintva megtalálhatod a dráma részletes elemzését.