Hirdetés

Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Madách Imre: Az ember tragédiája zárlata, XV. szín értelmezése

5 perc olvasás

A mű zárlata, a XV. szín értelmezése

1.) Sőtér István – Németh G. Béla:

Hirdetés


Hirdetés

A mű legnagyobb erénye nyitottsága, s ez szinte példátlan a kérdéseket mindig lezáró XIX. századi magyar- és világirodalomban. Ádám álmából fölébredve, s a XIV. szín rettenetétől vezérelve a végső megoldáshoz, az öngyilkossághoz akar menekülni. Éva anyasága értelmetlenné teszi tettét. Ádám az Úrhoz fordul kérdéseivel: van-e értelme az emberi életnek és küzdésnek, alakítható-e az emberi élet és történelem, vagy csupán a kör-körösség értelmetlenségét szenvedjük végig. A konkrét kérdésekre az Úr nem ad egyértelmű választ, a küzdésetika és az isteni kegyelemre való ráhagyatkozás fontosságát hangsúlyozza, s így a filozófiai kérdésekre erkölcsi szinten adja meg a választ. Így válik nyitottá a mű, a kérdésekre minden kor olvasójának magának kell felelnie.

2.) Az eszkimó színből felébredve Ádám válasza nem is lehet más, mint az öngyilkosság. A jelenet Schopenhauer filozófiájának dramatizálása, a világ értelmetlenségét felismerő individuális tettel, majd annak értelmetlenségével. Madách kérdése az, hogyan lehet meghaladni a schopenhaueri jogos pesszimizmust. Egyrészt a szabadság méltóságának és felelősségének felismerésével, ezt hangsúlyozza az angyalok kara. A szabadság lényege pedig a választás lehetősége és felelőssége. Másrészt meghaladható a pesszimizmus a világban való helytállás, a teremtő ember kötelességtudatával illetve a teremtményvoltot felismerve a kegyelemre való ráhagyatkozás képességével. Ily módon Madách kikerüli a pozitivizmus egyoldalúságát és az alapfilozófiák csapdáját, s hogy feleletet adhasson, visszanyúl Kant kötelességetikájához, illetve Szent Ágoston kegyelemtanához. Az Úr felszólítása tehát a teremtő- és teremtményvolt egységét hangsúlyozza.

3.) Az ember tragédiája az ész segítségével a teremtett világból kilépett ember tragédiája. A végső konklúzió a második világ bukása, az ember alulmaradása a természettel szemben. Még akkor is, ha ez az antitézis mindkét világot elpusztítja. A tragédia azonban nem vonja kétségbe a teremtő ember feladatát, az akaratot és a rációt, de korlátok közé szorítja; az emberi törekvések nem léphetik túl a természeti és isteni törvények határait.
Az utolsó színben Ádám úgy érzi, magára maradt a megélt élmények tragikus következményeivel. Az Úr szava Ádám magányát is oldja, mikor mellérendeli Évát, aki szenzibilitásával (=érzékenységével), női mivoltánál fogva alkalmasabb az isteni sugallat befogadására. De mellérendeli Lucifert is, aki éppen tagadásával fogja új utak keresésére indítani Ádámot. Hangsúlyozza az Úr a lelkiismeret szavának fontosságát is, mely ellensúlyozza a ráció gõgjét.

Ádám három kérdéssel fordul az úrhoz: az első így szól, „e szilk határu lét-e mindenem”, vagyis van-e örökkévalóság. Az Úr szerint az embernek nem kell tudnia, hogy mi vár rá a halál után, a bizonytalanságból származó küzdés az ami, biztosítja az ember erkölcsi nagyságra való törekvését. Ez a gondolat Kantnál is megjelenik, aki szerint is a bizonytalanság miatt folytatott morális cselekvésből ered a „nagyság és erény”.

Hirdetés

Második kérdése: ,Megy-é előbbre majdan fajzatom”, vagyis van- e fejlődés a világban., közeledik-e Istenhez az ember. Erre a kérdésre sem kap biztos választ.
A harmadik kérdése: „Van-e jutalma a nemes kebelnek, melyet kigúnyol vérhullatásért a kislelkü tömeg”, vagyis van- e értelme a nagy emberi tetteknek. Az angyalok kara válaszol erre a kérdésre. Ne az legyen fontos, hogy a tömeg, mit szól, hálátlan-e, csak „önbecsét kell tekintenie, a jó önmagában hordja jutalmát.
A.dám attól is tart, hogy Isteni segítség nélkül, nem fogja tudni, mikor, melyik a helyes út. Két segítséget ad ehhez az Úr, egyrészt az ember lelkiismeretének szava („ egy szózat zeng feléd szüntelenül, mely visszaint s emel, csak azt kövesd”) Ezzel pedig az úr visszaadja az embernek önállóságát, etikai autonómiáját. A másik segítség pedig: Éva, aki „tisztább lelkülete” révén tudni fogja mi a helyes, ha Ádám nem is hallja meg az „égi szó”-t.

Az angyalok szava az emberi szabad akaratra is utal, hiszen választhatunk, jó és rossz, bűn és erény között.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!