Hirdetés

Kosztolányi Dezső: A kulcs elemzés

7 perc olvasás
Kosztolányi Dezső: A kulcs elemzés

Kosztolányi Dezső gyermekmotívumok a novelláiban

A kulcs

A Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936-ban. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs. A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embereknek.

Hirdetés

 

A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek motívumkör alapján két fő típusa különíthető el:

 ·         életveszély, betegség, halál motívuma

·         beavatódás motívuma (próbatétel után már a kisfiú férfi)

 A kulcs a beavatódás-történetek közé tartozik. Realista stílusú történet.

 

A cselekmény nagyon egyszerű, soványka, sőt, már-már kiszszerű, de fontos lélektani motívumokkal van átszőve. A gyerekek világa sem védetettebb, mint a felnőtteké, legalábbis abból a szempontból, hogy ők is kiszolgáltatottak, és őket is kínozza a félelem és az elidegenedettség.

Hirdetés

 

Műfaj: A kulcs műfaja drámaszerű lélektani novella. Megfelel a novella műfaj hagyományos követelményeinek.

 

Kosztolányi novellái rövidek, tömörek, drámai jellegűek. Hiányoznak a hosszú leírások, helyettük a szerző meg elevenítő képeket használ, éles kontrasztot teremt. Fontos szerepet kapnak a lélektani kérdések és a tudatalatti tényezők, melyeket fel kell tárni.

 

Téma: a társadalmi helyzet és az apai tekintély. Az író egy látszólag jelentéktelen eseményt emel ki a gyermek életéből, de a főhőst ez az eset mégis megviseli.

Hangvétele: tárgyias, tényszerű, hangulata feszültséggel terhes.

Helyszín: az apa munkahelye, a hivatal. Nyomasztó környezet előrevetíti a csalódást.

Hirdetés

Idő: a cselekmény ideje kb. 1 óra hossza, ennyi idő alatt játszódik. Az események lineárisan követik egymást.

Cím: egy tárgyat jelöl meg, a kulcsot, amely miatt a kisfiónak meg kell keresnie az apját a hivatalban, de megjelent már a mű 3. emelet, 578 címen is (ez jelöli meg azt a szobát, ahol az apa dolgozik)

Főszereplő a novella főhőse a kisfiú az ő tudatában lelkében lezajló folyamatok teszik drámaivá az egyébként banális cselekményt. amikor még csak keresi az apját várakozó izgatott hangulatban van. amikor megtalálja megdöbben mivel nem azt látja, amit várt. a végén pedig mélységesen csalódott mert hamisnak bizonyul az apjáról alkotott képe.

Elbeszélő valószínűleg mindentudó elbeszélő. szólama nem egységes.

 

A végén amikor Pista tűnődik, hogy apja vajon miért szólította Pistának az elbeszélői szólam helyett a szereplőt halljuk beszélni (miért hívott így? otthon sohasem nevezi így). Ez a rész egy belső vívódásról szól, és itt Pistát közvetlenül halljuk, ezt az igék is jelzik, amelyek E/3. személy helyett 1. személyűek lesznek. Utána a narrátor visszaveszi a szót Pistitől, akinek gondolatait ismét ő tolmácsolja.

Hirdetés

 

Elbeszélői magatartás: az elbeszélő a háttérbe húzódik nem értelmezi az eseményeket és véleményt sem mond róluk. az olvasóra bízza az értelmezést. kívülállóként mondja el a történetet.

Nézőpont: az elbeszélő a gyerek szemszögéből látja az eseményeket mintegy azonosul a gyerekkel az ő érzéseit élményeit közvetíti. az elbeszélés E/3 személyű.

 

A cselekmény szerkezete

·         Alaphelyzet: az apa véletlenül magával vitte a kamra kulcsot, az anya elküldi a fiát a kulcsért, a kisfiú felidézi a hivatalról hallott emlékeit (rejtélyes, ünnepélyes, szigorú, fényes és megközelíthetetlen). Nagy kaland számára, hogy megkeresheti apját a hivatalban, a világgal való találkozást jelenti. Ám varázsbirodalom helyett a felnőtt élet rideg világával találkozik.

·         Bonyodalom: döbbenet éri amikor megtapasztalja, hogy apja szegényes munkakörülményei egy eldugott hátsó irodában egy kis íróasztal a falnál található.

·         Kibontakozás: az apa kelletlenül fogadj és megdorgálja, kifejezetten goromba a gyerekkel, megszégyeníti, hogy nem mosakodott rendesen, úgy néz ki, mint egy csavargó, haszontalannak és rossz tanulónak nevezi.

Hirdetés

Rádöbben, hogy apja a ranglétra legalsó fokán helyezkedik el, és hogy alárendelt helyzetének megfelelően kell viselkednie (földig bókolt, olvadozott, máris rohant, úgy ahogy volt.

A kulcs előkerül az apa zsebéből, oda adja a fiának, de megjelenik a főnök és elküldi az apát egy mappáért. Addig a főnök leáll beszélgetni a gyermekkel. A gyermek udvarias, tisztelet tudó, bátran és öntudatosan válaszolgat a méltóságos úr kérdéseire, nem szégyenlős és alázatos. Gondolatban összehasonlítja apját és annak főnökét

A tanulmányaira vonatkozóan az apja róla alkotott véleményét ismétli el, maga sem tartja bizonyítványát túl fényesnek, pedig majdnem színjeles, csak egy elégséges és egy jó van benne.

A kérdésre, hogy mi szeretne lenni, azt válaszolja, hogy repülő. Bizonyára a gyermeki fantázia szárnyalása következtében választotta ki éppen ezt a foglalkozást, de válaszából azt is kiolvashatjuk, hogy Pistában több van, mint az apjában, egyszer talán többre viheti majd.

·         Tetőpont: Az apa visszaérkezik, és a főnök leereszkedő, dicsérő szavainak hatására meghazudtolja magát és alázatosság és kedvessé válik a fiával. A gyermek azonban megérzi ebben a kétszínűséget és a képmutatást.

Hirdetés

·         Megoldás: Pisti csalódik az apjában, a hivatalban, a felnőttek világában. Sírva fut hazáig a kulccsal.

 

A mű szerkesztése feszes, gazdaságos: minden egyes mondatnak fontos szerepe van.

 

A helyszínek alapján a novella 3 szerkezeti egységre osztható fel:

1.       kisfiú útja a hivatali folyóson amíg meg nem találja az apja szobáját

2.       az apa szobája

3.       haza felé vezető út

 

Motívumok:

·         kulcs: a felnőttvilág jelképe

·         hivatal: a nehezen kiismerhető hatalom jelképe

Hirdetés

 

Ellentétek: gyerek-felnőtt, szabadság-szolgaság, kint-bent, fény-homály,

 

Szereplők jellemének elemzése:

·         Takács Pisti, 10 éves kisfiú, illedelmes, tisztelettudó, jó szándékú gyerek.

·         Apa: tekintélyt parancsoló ember, aki megszégyeníti a fiát. A tekintélye csorbát szenved a kettősség miatt, hogy otthon szigorú, a munkahelyén egy jelentéktelen alkalmazott.

·         mellékszereplők, akik egy-egy embertípust képviselnek. Száz bácsi, aki segít megtalálni a szóbát a fiúnak, méltóságos úr, aki kicsit leereszkedően beszélget, de mégis barátságosan a gyermekkel, valamint az apa munkatársai.

 

A kulcs üzenete, mondanivalója:

1.       csalódás a szülőben

2.       csalódás a felnőttvilágban

3.       képmutatás elítélése, különösen a szülői szeretet dolgában