Zrínyi dala

A vers eredeti címe:  Szobránci dal.
A vers egy lírai párbeszéd, de a valós dialógus helyére belső párbeszéd lép: megidézi: Zrínyi Miklós alakját. A vándor kérdez és a költőnek Zrínyivel egybeolvadó énje válaszol. A téma: a hősi múlt és a sivár jelen szembeállítása. Ennek aktualitást ad: a vándor, aki messze földön jár és keresi a régiek dicső világát (páros strófák), a válasz azonban leverő, kiábrándító, elutasító (páratlan strófák) “Hol van a hon, … a bérc, … a nép?” (kérdés)
“Névben él csak, többé nincs jelen.” (válasz)

A költő nemzet alatt a nemesi réteget értette, Kölcsey így a saját rétegéből ábrándult ki.
Kölcsey szemléletében változás következett be, feladja eddigi pesszimizmusát, és a közéleti tevékenységben találja meg életcélját, szerepét (reformország- gyűlések új reményt adnak). A Széchenyi István által írt Hitel című könyv a régi dicsőség felé fordulás helyett a jelen feladatain való munkálkodást sugallja: “Magyarország- volt;-én azt szeretném hinni: lesz!” Kölcsey költészetében ez a szemléletbeli váltás az epigrammák megírásának korszaka. Ez a legmegfelelőbb műfaj a legfontosabb kötelességek, tettre kész , cselekvő hazafiasság kifejezésére.