Műfaji sokszínűség Babits Mihály – Levelek Írisz koszorújából elemzés

BEVEZETÉS

Babits munkásságáról:

• Babits Mihály jelentős magyar költőnk, a Nyugat 1. nemzedékének tagja, majd szerkesztője (halála után megszűnik a Nyugat)
• Felesége: Tanner Ilona (írói álnevén – Kazinczy felesége után – Török Sophie
  költőnő, szintén nyugatos)
• verset, tanulmányt, esszét, regényt is ír (Gólyakalifa, Halálfiai, Elza pilóta, Tökéletes társadalom, Elefántcsont torony)
• sokat fordított, pl. Dantétól az Isteni színjátékot, vagy Szophoklésztől az Oidipusz királyt
• tanulmányokat is írt (pl. Az ifjú Vörösmarty, Tanulmány Adyról)
• megírta az európai irodalom történetét
• filozófusköltő, poeta doctus ritkán jelennek meg verseiben saját életének személyes mozzanatai, költészetére sokszor használjuk az objektív líra kifejezést (filozofikussá, bölcseleti érvényűvé próbálja tenni költészetét)

Babits szembemegy a l’art pour l’art elvvel: poétikai szempontból Babits túl akar lépni a romantikus énlírán (a romantikus énlíra lényege, hogy a lírai én, mint versszervező áll a költemény középpontjában, és áttétel nélkül, közvetlenül szólal meg). Babits többféle módon törekszik e vershelyzet megváltoztatására, illetve a lírai én kiiktatására.

Költészetének 4 nagy szakasza:

1. Az indulás évei: több irányzat is hatott rá: az antikvitás, szimbolizmus, impresszionizmus és a szecesszió (ekkor jelenik meg a Levelek Írisz koszorújából!)
2. Háborúellenesség: erkölcsi és politikai kiállás (emiatt el is veszíti tanári állását)
3. 20-as évek költészete: azt hangoztatja, hogy egy ilyen világban a költészet, illetve minden művészet felesleges
4. 30-as évek költészete: prófétaköltészet, humanista korszak
   (a magyar modern líra megújítása, antik versformák felhasználása, személyisége kitárulkozik, nosztalgikus hangulat, központi mondanivalója: soha meg nem elégedés)

Az Írisz koszorúja c. kötetről

• A kötet újszerűsége miatt ambivalens fogadtatásban részesült
• A cím is sokrétű, több jelentésréteget tartalmaz:
  • Írisz = a szivárvány istennője = sokszínűség (+ az istenek követe és hírvivője)
  • levelek = különálló egységek
  • koszorú = zárt rendszer, végtelenség, tökéletesség
• Vannak benne olyan dőlt betűkkel írt részletek, amik összefüggnek
• 39 verset tartalmaz (a versek nem keletkezési sorrendben követik egymást, hanem gondolati szempontok alapján vannak összeszerkesztve)
• A kötet versei rendkívül sok mindent feldolgoznak, ez a sokszínűség megjelenik témák terén, műfajok terén és nyelvezet terén egyaránt  Babits be akarja bizonyítani, hogy minden stílusban képes alkotni formai virtuozitás, poétai játékosság jellemzi

Sokszínűség témák terén (témái egészen távoli világokat és korokat ölelnek fel), például:

• a Messze… messze… 8 országot fest le, ahol Babits mindig is járni akart, de úgy érzi, sosem fog eljutni oda
• a Galáns ünnepségben bemutatja a századelő egy mulató dámájának alakját
• a Golgotai csárdában Jézus keresztre feszítését egy kockajátékot játszó római katona szemszögéből írja le
• a Halál automobilon c. versben elmeséli, ahogy egy fiatal beteg fiúért éjszaka autóval eljön a Halál (külső szemlélő szemével mutatja be  feszült lelkiállapot)
• A Darutörpeharc egy allegorikus szatíra, mely a Holnapban megjelent verseinek kritikáira reagál

Sokszínűség műfajok terén, például:

• óda (In Horatium, Óda a Bűnhöz)
• himnusz (Himnusz Íriszhez)
• elégia (A lírikus epilógja)
• fantasztikus látomás (Fekete ország)
• szerepvers (Zrínyi Velencében)
• tájvers (Szőllőhegy télen)
• vallomás (Itália)
• tudatlíra (Anyám nevére)

Nyelvi sokszínűsége leginkább úgy jelenik meg, hogy sok versének nyelvezetében erőteljesen felveszi a rá ható filozófiai, vagy világirodalmi példáinak nyelvezeti sajátosságait. Például:

• In Horatium – antikvitás, azon belül is leginkább Horatius és Alkaiosz
  (ebben a versben Babits alkaioszi strófát használ)
  (a cím kettős jelentése: Horatius ellen / Horatius szellemében)
• Óda a Bűnhöz – Szapphó
• Tüzek – Baudelaire
• Az örök folyó – Dante (felveszi Dante klasszikus tercina – 3 soros strófa – formáját is)
• Sirvers – Poe
• Hegeso sírja – Nietzsche

Babits Mihály számos filozófiai kérdést vizsgál Levelek Írisz koszorújához című kötetében. Néhány általános példa ezekre:

• Locke és Hume: az érzékelés fontossága a világ megismerésében
• Kant etikával kapcsolatos elképzelései: az tekinthető erkölcsösnek, ami az ész parancsából következik  a cselekedeteknek pedig erkölcsi megalapozottságúnak kell lenniük (Babits nem csak poeta doctus, hanem poeta moralis is – erkölcsköltő)
• Freud lélektana
• Bergson időszemlélete: megkülönbözteti az objektív, mérhető időt, ahol minden pontosan egymás után következik, és az ún. szubjektív időt, amelyben emlékezés révén a múlt is jelen van
• In Horatium című versében például – mely a költő ars poeticájának – a horatiusi aranyközépszer (aranyközépút) kérdését vizsgálja, és állítja szembe az örök változással, és a soha meg nem elégedéssel