Hirdetés

Műfaji sokszínűség Babits Mihály – Levelek Írisz koszorújából elemzés

10 perc olvasás

BEVEZETÉS

Hirdetés

Babits munkásságáról:

  • Babits Mihály jelentős magyar költőnk, a Nyugat 1. nemzedékének tagja, majd szerkesztője (halála után megszűnik a Nyugat)
  • Felesége: Tanner Ilona (írói álnevén – Kazinczy felesége után – Török Sophie
    költőnő, szintén nyugatos)
  • verset, tanulmányt, esszét, regényt is ír (Gólyakalifa, Halálfiai, Elza pilóta, Tökéletes társadalom, Elefántcsont torony)
  • sokat fordított, pl. Dantétól az Isteni színjátékot, vagy Szophoklésztől az Oidipusz királyt
  • tanulmányokat is írt (pl. Az ifjú Vörösmarty, Tanulmány Adyról)
  • megírta az európai irodalom történetét
  • filozófusköltő, poeta doctus ritkán jelennek meg verseiben saját életének személyes mozzanatai, költészetére sokszor használjuk az objektív líra kifejezést (filozofikussá, bölcseleti érvényűvé próbálja tenni költészetét)

Babits szembemegy a l’art pour l’art elvvel: poétikai szempontból Babits túl akar lépni a romantikus énlírán (a romantikus énlíra lényege, hogy a lírai én, mint versszervező áll a költemény középpontjában, és áttétel nélkül, közvetlenül szólal meg). Babits többféle módon törekszik e vershelyzet megváltoztatására, illetve a lírai én kiiktatására.

Költészetének 4 nagy szakasza:

  1. Az indulás évei: több irányzat is hatott rá: az antikvitás, szimbolizmus, impresszionizmus és a szecesszió (ekkor jelenik meg a Levelek Írisz koszorújából!)
  2. Háborúellenesség: erkölcsi és politikai kiállás (emiatt el is veszíti tanári állását)
  3. 20-as évek költészete: azt hangoztatja, hogy egy ilyen világban a költészet, illetve minden művészet felesleges
  4. 30-as évek költészete: prófétaköltészet, humanista korszak
    (a magyar modern líra megújítása, antik versformák felhasználása, személyisége kitárulkozik, nosztalgikus hangulat, központi mondanivalója: soha meg nem elégedés)

Az Írisz koszorúja c. kötetről

  • A kötet újszerűsége miatt ambivalens fogadtatásban részesült
  • A cím is sokrétű, több jelentésréteget tartalmaz:
    • Írisz = a szivárvány istennője = sokszínűség (+ az istenek követe és hírvivője)
    • levelek = különálló egységek
    • koszorú = zárt rendszer, végtelenség, tökéletesség
  • Vannak benne olyan dőlt betűkkel írt részletek, amik összefüggnek
  • 39 verset tartalmaz (a versek nem keletkezési sorrendben követik egymást, hanem gondolati szempontok alapján vannak összeszerkesztve)
  • A kötet versei rendkívül sok mindent feldolgoznak, ez a sokszínűség megjelenik témák terén, műfajok terén és nyelvezet terén egyaránt  Babits be akarja bizonyítani, hogy minden stílusban képes alkotni formai virtuozitás, poétai játékosság jellemzi

Sokszínűség témák terén (témái egészen távoli világokat és korokat ölelnek fel), például:

  • a Messze… messze… 8 országot fest le, ahol Babits mindig is járni akart, de úgy érzi, sosem fog eljutni oda
  • a Galáns ünnepségben bemutatja a századelő egy mulató dámájának alakját
  • a Golgotai csárdában Jézus keresztre feszítését egy kockajátékot játszó római katona szemszögéből írja le
  • a Halál automobilon c. versben elmeséli, ahogy egy fiatal beteg fiúért éjszaka autóval eljön a Halál (külső szemlélő szemével mutatja be  feszült lelkiállapot)
  • A Darutörpeharc egy allegorikus szatíra, mely a Holnapban megjelent verseinek kritikáira reagál
Hirdetés

Sokszínűség műfajok terén, például:

  • óda (In Horatium, Óda a Bűnhöz)
  • himnusz (Himnusz Íriszhez)
  • elégia (A lírikus epilógja)
  • fantasztikus látomás (Fekete ország)
  • szerepvers (Zrínyi Velencében)
  • tájvers (Szőllőhegy télen)
  • vallomás (Itália)
  • tudatlíra (Anyám nevére)

Nyelvi sokszínűsége leginkább úgy jelenik meg, hogy sok versének nyelvezetében erőteljesen felveszi a rá ható filozófiai, vagy világirodalmi példáinak nyelvezeti sajátosságait. Például:

  • In Horatium – antikvitás, azon belül is leginkább Horatius és Alkaiosz
    (ebben a versben Babits alkaioszi strófát használ)
    (a cím kettős jelentése: Horatius ellen / Horatius szellemében)
  • Óda a Bűnhöz – Szapphó
  • Tüzek – Baudelaire
  • Az örök folyó – Dante (felveszi Dante klasszikus tercina – 3 soros strófa – formáját is)
  • Sirvers – Poe
  • Hegeso sírja – Nietzsche

Babits Mihály számos filozófiai kérdést vizsgál Levelek Írisz koszorújához című kötetében. Néhány általános példa ezekre:

  • Locke és Hume: az érzékelés fontossága a világ megismerésében
  • Kant etikával kapcsolatos elképzelései: az tekinthető erkölcsösnek, ami az ész parancsából következik  a cselekedeteknek pedig erkölcsi megalapozottságúnak kell lenniük (Babits nem csak poeta doctus, hanem poeta moralis is – erkölcsköltő)
  • Freud lélektana
  • Bergson időszemlélete: megkülönbözteti az objektív, mérhető időt, ahol minden pontosan egymás után következik, és az ún. szubjektív időt, amelyben emlékezés révén a múlt is jelen van
  • In Horatium című versében például – mely a költő ars poeticájának – a horatiusi aranyközépszer (aranyközépút) kérdését vizsgálja, és állítja szembe az örök változással, és a soha meg nem elégedéssel
Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!