Hirdetés

Eszmék szerepe a drámai költeményben – Az ember tragédiája

5 perc olvasás

A drámai költemény (illetve emberiség-költemény) eredetileg nem színpadi előadásra szánt mű, ezért sok tekintetben szabadabb, mint a többi drámai műfaj. Terjedelmileg is hosszabb, hiszen nem korlátozza a színpadi idő, a színhely is sokszor 212b16c változhat. A gondolati, bölcseleti tartalom miatt inkább olvasásra alkalmas. Többnyire verses formájú alkotások, bennük a költő a világról vallott felfogását, történelem-bölcseleti eszméit mondatja el a különböző szereplőkkel. Szerkezetileg is hatalmas kompozíció, eszmei síkon pedig teljes világképet adnak. Tipikusan romantikus műfaj, ennek nagy kérdéskörei: boldogságvágy, szabadság, szerelem, pénz, küzdés, nagy tettek.

Hirdetés

Irodalmunk egyik kiemelkedő alkotása MADÁCH IMRE: Az ember tragédiája című műve. Műfajilag drámai költemény, párbeszédes formájú verses mű. Filozófiai tartalmakat hordozó költői alkotás. Közvetlen műfaji előzménye a világirodalom egyik legnagyobb alkotása, Goethe Faustja. Madách problematikája mégis egészen más. Goethe azt kutatja: mi a célja az ember életének, az emberi cselekvésnek, Madách arra keresi a választ: van-e célja, értelme. Más történelmi körülmények szülték Madách művét, ezért kérdésfeltétele is más.

Társadalmi és egyéni csalódások sorozata (vidéki középbirtokos családban született, aljegyzőként élesen támadja a megyei állapotokat, majd – pár évi közszereplés után – visszavonul birtokára. Közéleti kiábrándultságát magánéleti válsága csak fokozza: Fráter Erzsébettel kötött házassága válással végződik. A szabadságharcban betegsége miatt nem vehetett részt, a bukás azonban súlyosan érintette, személyesen is. Egyik öccse a forradalom alatt szerzet betegségébe hal bele, testvérének apósát kivégzik, nővérét és családját kegyetlen útonállók mészárolják le. Ő maga fogságot szenved, mert Kossuth titkárát rejtegette) s egy elbukott forradalom után írja meg a Tragédiát, belesűrítve egy válságos korszak csalódásait és hinniakarását. A mű keletkezési éve 1860-as évek eleje, egy csüggedés-korszak végén és egy újra reménykedő korszak hajnalán alkotta meg. A mű „ellentmondásossága” a pesszimista eseménysorozat és az optimista befejezés a megírás időpontjának társadalmi közérzetéből fakad.

A mű eszmeiségét formáló filozófiai és tudományos hatások:

A Hegel-i filozófia hatása, mely szerint egy-egy eszme megjelenik, kibontakozik (tézis), de a történelemben való megvalósulása során eltorzul, embertelenné válik (antitézis), s ebből az ellentétből egy új eszme születik (szintézis) ű ami azonban kimarad Madáchnál. Az alapkonfliktus az állítás-tagadás, a reál-ideál ellentéte,(az Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az eszméket megtagadó Lucifer); a hinniakarás és kiábrándultság belső vitája.

Hirdetés
  • A determinizmus jelentkezése: az ember rendelkezik-e szabad akarattal, változtathat-e sorsán, vagy az előre elrendelt úton jár? Az ember a körülmények áldozata? Madách szerint van szabad akarat, de ezt meghatározza az isteni akarat (ami miatt kiűzettek a Paradicsomból, hiszen megszegték az isteni parancsot) és a világ anyagi törvényszerűségei (pl. hatalom utáni vágy, irigység, önzőség.)
  • A kor tudományos nézetei: a természeti végzete elkerülhetetlen, a Nap kihűl, a földi lét megszűnik, az emberi faj elpusztul. A genetika határozza meg, hogy mivé válhat az ember, melyen értékeket birtokol.

 

A hit és kétely motívuma minden színben jelen van, a cselekményben (Ádám hisz egy eszmében, csalódik, kiábrándul, de vállalja az újrakezdést); a szereplőkben (Ádám hisz, Lucifer kételkedik, Éva a harmóniát teremtő erő). Ugyanígy találkozunk a sors és végzett motívumával: az emberi sorsvállalás kötelesség, még akkor is küzdeni kell, ha a végzett elkerülhetetlen. A küzdés maga a lét értelme. Az ember és a nemzet, a nemzet és az emberiség sorsa elválaszthatatlan.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!