Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837) – Anyegin elemzés

3. Az Anyegin mint az Anyegin című verses regény regénye:

a.) Az olvasó az Anyegint olvasva tanúja a verses regény megszületésének folyamatának, a műalkotás keletkezésének, azaz az Anyegin egyik       legfontosabb témája maga a műalkotás (1/59-60, 3/41, 4/42, 5/40).

b.) Az Anyegin töredékes mű.

Ennek oka:

– A romantika töredékkultusza.

– Cenzúra.

– Töredékességében tárja elénk a mű megalkotásának bonyolult feladatát. Tudniillik az alkotási folyamat nem lineáris, mégha Puskin ennek illúzióját is akarja kelteni. Van olyan versszak, melyet nem tud megoldani, vagy elkészült variációját nem tartja megfelelőnek.       Puskin folytatni szerette volna az Anyegint, a főhőst a tervek szerint elvezette volna a dekabristák közé, ennek elmaradása nem elsősorban       életrajzi körülményekkel vagy alkotás-lélektani okokkal magyarázható, hanem azzal, hogy az Anyegin mint verses regény belső logikája, világképe ellentmond az ilyen megoldásnak.

c.) A megalkotottság illúzióját kelti a verselés, az ún. Anyegin-strófa,  mely jambikus kilencesekből áll, a 14 sor pedig háromszor négy ill.       egyszer kettő szakaszra oszlik.

 Rímképlete:       A b A b       C C d d       E f f E       g g

 A nagybetű = nőrím: ereszkedő vagy trocheikus rím.

 A kisbetű = hímrím:       jambikus rím. A nőrímhez legalább 2-2 sorzáró szótag egybecsengése  szükséges, az utolsó előtti hosszú szótag egybecsengése különösen       fontos. A hímrímben a sorzáró szótag egybecsengése is elégséges.

Magyar Anyegin:    Bérczy Károly    Áprily Lajos    Galgóczy Árpád Műfaj: verses regény. A romantika műnemi, műfaji határokat elmosó    törekvésének terméke. Byrontól veszi át Puskin a műfajt. Puskin a műve    végén másik meghatározást is ad: szabad regény; ez arra utal, hogy a    történetet nem Puskin írja, hanem a modern esztétika terminusát használva    a „regény írja önmagát” (lásd: Tolsztoj anekdotája Puskinról).