A magyar barokk irodalom – Zrínyi Miklós és a Szigeti veszedelm – Eposzi kellékek

A történet: A mű legnagyobb értéke a rendkívül tudatos kompozíció. Az expozíció Az első énekben megfogalmazza Zrínyi a magyarok bűnhődésének okait. Zrínyi saját ítéletét Istennel, illetve a törökökkel mondatja ki. A magyarok elfordultak Istentől, ennek következtében megsértik az erkölcsi normákat. Ily módon azt is érzékelteti, hogy a kereszténység, illetve az ország védelme érdekében túl kell emelkedni a felekezeti vitákon. (1-6. ének) három szálon indítja a cselekményt: Isten haragja az égben, Arszlán budai basa vállalkozása, Zrínyi imája. A három szálat a harmadik énekben fogja össze Zrínyi. A fő cselekményt a 7-13. ének tartalmazza. Az átgondoltan elhelyezett epizódok felerősítik egymást: A 10. ének nagy magyar sikerét egyszerre ellenpontozza és előrevetíti Juranics és Radivoj tragikus kalandja.

A 12. énekben történik a török sereg lázadása, ezt előzi meg Delimán és Cumilla tragikus szerelme, ezt ellenpontozza Deli Vid és Borbála házastársi hűségen alapuló szerelme. Két tetőpont: ostrom (10. ének), megdicsőülés (15. ének). A befejezés a 14-15. ének. A 14. énekben az alvilág, a pokol erői kapcsolódnak be a küzdelembe, a 15-ben a mennyei légió is, s ez nem csupán a kötelező isteni gépezet szerepeltetése a műben, hanem ezzel Zrínyi a barokk egyik legfőbb kompozíciós eljárását, a fény és árnyék, fény és sötétség elvét alkalmazza. A barokk világképének megfelelően Zrínyi és a magyar sereg apoteózisával ér véget az eposz. A magyarokat erkölcsileg a törökök, fölé helyezi, s így teszi lehetővé a kis magyar csapat győzelmét. Zrínyi, a várkapitány az istenek által segített hős, az igazságtól eltérően saját kezével öli meg a szultánt. Zrínyit csak fegyverrel sikerül megölni és az ő dicső halála miatt nyernek a magyarok.

4. Eposzi kellékek: reflexió: elmélkedő részek, az író közvetlenül nyilvánul meg.

Isten csapása (flagelleum Dei), ezért támadják meg a törökök az országot, mert a magyarok elvesztik hitüket. Szigetvár katonái mások, valódi hűség, hősiesség, bátorság, ezért eljutnak Isten országába (Civitas Dei) – példázat a magyarok felé.

Jellemábrázolás is ennek az ellentétnek szolgálatára:

– Zrínyi: barokk embereszménykép (Atleta Christi – Krisztus katonája) – cél: Isten dicsőségének növelése, bármikor kész a mártír halálra – mindig részt vesz a csatában, legerősebb, nem tudják legyőzni – szereti, tiszteli katonáit – fontos az emberélet. Egyéni hős. Zrínyi erénye (virtusa) a halhatatlanságának a biztosítéka. Halálakor angyalok (Gabriel arkangyal) emelik a mennybe lelkét. Zrínyi mártírhalált hal és seregével együtt kerül a menybe.

– Szulejmán: hatalmas úr, vitéz, állhatatos, bölcs, okos, szerencse pártolja, kemény, kegyetlen – egyre több rossz tulajdonság (sohasem harcol, csak irányít, hatalmas zsarnoki elnyomás, megöleti a fiát – Zrínyi fiát hazaküldi) fokozatosan leértékelődik, Zrínyi egyre mitizálódik (hőssé válik).

A Szigeti veszedelem első szakaszai a kötelező eposzi kellékeknek tesz eleget. A tárgymegjelölés (prpozíció) és a segélykérés (invokáció). Utóbbiban Tassohoz hasonlóan Szűz Máriát helyettesíti a pogány múzsa helyébe. Zrínyi a kereszténység közös ügyeként jelöli meg dédapja halálát. Tárgymegjelölésében leírja, hogy a török elleni háborúra készül a magyar sereg. Az V. énekben megjelenik a seregszemle (enumeráció), ahol a két fél seregét helyezi egymással szembe. Kiderül, hogy a törökök fölénye majdnem ezerszeres. A párcsatákat izgalmasan válogatja meg, Zrínyi szembe kerül Demirhámmal, aki előtte mindenkit megölt. Mitologikus nagyítást alkalmaz Zrínyi ellenfelére, hogy ezzel is nagyobbnak tűnjön a győzelem. Több szerelem is kialakul a hősöknél. Cumilla az erőszakkal férjhez adott nő szerelmes lesz, férjének a gyilkosába Delimánba. Érzelmileg is hat az olvasóra, de nem hagyja, hogy a szerelmi motívum eluralkodjon a az alapkonfliktuson. Megjelenik a negatív isten Alderán a törökök oldalán. Ez az eposzi machina (gépezet) része. Melyet Zrínyi úgy old meg, hogy az összes alvilági szörnyet a pogány török oldalára állítja. A magyarok és a törökök oldalán is egyaránt megjelennek istenek, (deus ex machina), s segítik hőseiket. A török-magyar küzdelem több szinten zajlik, erkölcsi, vallási és etnikai szinten egyaránt. A magyarok győzelme az erkölcsi fölény miatt valósulhat csak meg. Tehát a legfontosabb harc a kultúrák között folyik, s ezek között dől el, hogy melyik erkölcsi rendszer lesz dicső.