Hirdetés

Az Iliász és az Odüsszeia világképének és szereplőinek összehasonlítása

7 perc olvasás
Az Iliász és az Odüsszeia világképének és szereplőinek összehasonlítása

Eposz

Verses formájú elbeszélő (epikus) műalkotás, témája magasztos, isteni képességekkel rendelkező hőse, mások számára követendő minta. Versformája az időmértékes hexameter. Az eposzirodalom egyik legfontosabb alakja Homérosz volt, két legismertebb eposza az Iliász és az Odüsszeia.

Hirdetés

Homéroszi kérdések:

  • Ez az alkotó igazi neve? (a szó dalnokot énekmondót jelent)
  • Egyetlen szerző alkotta a két művet? (Az Iliász az arisztokrácia , az Odüsszeia a poliszok korát mutatja be, eltér az embereszmény és a világnézet.

A homéroszi eposzok világképének és hőseinek hasonlóságai és különbségei

Homérosz arképszobra

1. Téma

  • Iliász: A trójai mondakör részét képezi. A téma a harc és Akhilleusz haragja köré rendeződik.
  • Odüsszeia: Szintén a trójai mondakör részét képezi. Témája Odüsszeusz bolyongása és hazatérése köré rendeződik.

2. Cselekmény

  • Iliász: Az eposz cselekménysora lineáris, tehát 1 szálon fut. Akhilleusz haragja először Agamemnónra, később Hektórra irányul a mű során.
    52 nap eseményei
  • Odüsszeia: Az eposz cselekménye nem lineáris. Ebben az esetben 2 szálon fut. Visszalép az időben. Egyik szál: Odüsszeusz bolyongása, kalandjai, kihívások, majd hazatérése. Másik szál: Ithaka története Odüsszeusz távolléte során.
    40 nap és egy évtized története.

3. Az istenek szerepe (deus ex machina)

  • Iliász: Akhilleusz édesanyján keresztül éri el az isteneknél, hogy az akháj népek ne győzzenek segítsége nélkül. Az istenek fegyverrel harcolnak, beleavatkoznak a trójai háború menetébe. Minden rajtuk múlik, az emberek csak játékszerek, bármilyen nagy hősök is; bujtogatnak, személyesen beleavatkoznak a csatába; halhatatlanok, mégis megsérülnek, és az Olimposzon panaszkodnak (az emberek erkölcsileg fölöttük állnak)
  • Odüsszeia: Odüsszeusz az istenek döntése miatt kényszerül bolyongásra, a küklopsz bántalmazása miatt. Majd végül az istenek könyörülete miatt térhet haza 10 évnyi bolyongás után. Jelen vannak ugyan, de nem viselkednek emberként, eltérően az Iliásztól. Korlátozott szerep: az emberek önnön vétkeikért szenvednek, az isteneket alaptalanul vádolják; nem ők alakítják a sorsot, csak néha beleszólnak; külső szemlélők.
Hirdetés

4. A hős célja

  • Iliász: Kezdetben dicsőség, hírnév, majd az, hogy visszakapja Briszéiszt. Később Patroklosz megvédése, majd halálának bosszúja mindenáron.
  • Odüsszeia: Társai és saját életének megmentése, hazajutni feleségéhez Ithakába. Későbbi célja: megbosszulni a kérőket.

5. A hős jelleme (az eposz embereszménye)

Iliász: Akhilleusz félisten; rendkívül erős, haragvó, bátor, büszke, mégis érzelmes, makacs, számító, fejvesztett, öntelt, rettenthetetlen öncélú. Célja a bosszú. Akhilleusz bátor vitéz, isteni származású, sorsával tisztában van és vállalja: a hősi halált és a dicsőülést választja; ez a kor nemesi ideálja; büszke, személyes ügyként kezel mindent.

Odüsszeia: Jelleme fokozatosan fejlődő. Okos, kitartó, hűséges, kíváncsi, majd elővigyázatos, bátor, erős, agyafúrt, gondoskodó, leleményes, közösségért küzd. Célja a hazatérés. Már nem a hírnév, hanem az élet a lényeg (arisztokrácia hanyatlik); okos, igazságos, óvatos. Fontos neki a hírnév és a kincsei is (pénzéhes).

6. Eposzi kellékek

  • Propozíció (tárgymegjelölés) és invokáció (segélykérés)

Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét. (Iliász)

férfiúról szólj nékem Múzsa ki sok fele bolygott, s hosszan hánykódott (Odüsszeia)

  • Seregszemle (küzdő felek felsorolása)
    • Állandó jelzős: Iliász: „fényes Akhilleusz”, „hókaru Héra”// Odüsszeia: „leleményes Odüsszeusz”
  • Anticipáció (előreutalás)
    • Iliász: Akhilleusz jóslata

Az Iliász tisztán mitologikus világképe:

Az Iliászt Kr.e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akaratára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat. Az Iliász történetének indulásakor már tíz éve áll a harc Trója falainál, melynek eseményei is attól függtek, hogy az istenek közül épp ki hajlandó harcolni pártfogoltjával, sőt, már maga a harc is az istenek viszálykodása miatt indult meg. (Ld. mitológiai bevezető) A szerző érzi, hogy a valósában nemcsak az istenek, hanem az ember is felelős sorsáért. Ezt fejezik ki az Iliásznak a következő szakaszai:

Hirdetés
  • Agamemnón felelőtlen viselkedése következtében sok ezer kínt szerző járvány szakadt a görög seregre.
  • Akhilleusz haragja következtében kivonta magát a harcból, ami oda vezetett, hogy a trójaiak egészen a bárkákig szorították vissza a görögöket.
  • A földi élet természetes mozzanatainak bemutatása (Akhilleusz pajzsán Hephaisztosz az istenek kovácsa az egész akkori világot képekben ábrázolta) azt a gondolatot erősíti, hogy nem kell mindent a túlvilági erőktől várni.

Az Odüsszeia új világképe:

Az Odüsszeiában –mely feltehetőleg egy évszázaddal később keletkezett, mint az Iliász– egy egészen új világ jelenik meg. A főhős, Odüsszeusz saját sorsát alakítja, már kevésbé függ az istenek kénye-kedvétől. Ez az új világkép az időközben bekövetkezett társadalmi válltozásokat tükrözi. Kr. E. VIII. Sz-i görög világban jelentős társadalmi változások mentek végbe. Gyarmatosítások következtében az addig szigorú földesúri elnyomás alatt élő néprétegek a maguk uraivá válhattak, földet szerezhettek, önálló gazdaságot vezethettek az addig elnyomás alatt élt emberek. Aki ügyes és szorgalmas volt az gyorsan meggazdagodhatott. Ugyanígy Odüsszeusz az a hős, aki saját leleményességével, kitartásával küzdi haza magát, már nem kiszolgáltatottja felsőbb hatalmaknak. Odüsszeusz a tengeren mindenét elvesztette, nincstelenül, csak saját erejére, leleményességére támaszkodva vette fel a harcot, ez azoknak a korabeli földműves embereknek az érzését tükrözi, akiknek szintén lehetőségük nyílott a semmiből új világot teremteni.