1. A homéroszi művek sajátosságai:

1. Verselés:
A költemények időmértékes verselésűek, vagyis a verselés alapja a rövid és hosszú szótagok bizonyos szabályok szerint történő váltakozása. Versformájuk a hexameter (hatmértékű). A hexameter 6 verslábból álló sor, az első négy dactilus vagy spondeus, az ötödik mindig dactilus, a hatodik spondeus vagy trocheus, vagy egy csonka versláb.
2. Homéroszi jelzők:
Pl.: görbeeszű, görbeíjú, görbekarmú, széphajú, jóhajú, magashajú.
3. Ismétlődő szókapcsolatok
4. Harcleírások
5. Vendéglátás formái
6. Sajátos költői műnyelv:
Jelentős részben előre kész, a versbe beillő formulából épül fel.
7. Szájhagyományozás:
Ez az alkotásmód a szájhagyományozó költészet viszonyi közt alakult ki (minden előadás egyben új alkotás is). A homéroszi költeményeket tehát a szájhagyományozás hosszú korszaka előzte meg. Ennek szükségletei alakították ki a formulákból felépülő költői műnyelvet, az ismétlődő helyzetek elbeszélésének alapformáit.

 

 

 

 

2. Állandósult elemek, eposzi kellékek:

1.) invokáció: (segélykérés, megszólítás)
Az antik eposzokban ez Kalliopéhoz, az eposzírás múzsájához szól. A barokk eposzokban Szűz Máriához. A késő-klasszicista- és romantikus eposzokban pedig látomássá alakul.
Vörösmarty: Zalán futása – Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”
Arany: Toldi előhang
2.) propozíció: (tárgymegjelölés)
Homérosz: Odüsszeia – “Férfiúról szólj nékem, múzsa, ki sokfele bolygott.”

3.) enumeráció: (előszámlálás, seregszemle)
a.) a vizuális szemléletmód következménye
b.) az egyetemesítés eszköze; a küzdelem nagyságát jelzi két típusa van:
1. a szembenálló feleket veszi sorra
2. genealógiai (leszármazástani): egy-egy kiemelkedő alak nagyságát jelzi az ősök felsorakoztatásával
4.) in medias res: (a dolgok közepébe vágva)
a.) Odüsszeia
A főhős elmeséli az előzményeket
5.) epitheton ornans:
állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz)
a.) a vizuális szemléletmód függvénye
b.) a névvel együtt nagyobb ritmikai egységet alkot; s könnyebb megalkotni a hexametert
6.) verselés: az antik eposzok esetében hexameter
Arisztotelész a Poétikában hősi mértéknek nevezi.
7.) epikus hasonlat:
a.) a vizuális szemléletmód függvénye
b.) az egyetemesítés eszköze
8.) deus ex machina: (isteni közbeavatkozás)
A görög színházhoz kapcsolódik az elnevezés (emelőszerkezet emelte az istent alakító színészt a díszlet fölé).
váratlan fordulat, közbelépés, a mű logikájából nem következő fordulat
görögöket támogató istenek: Pallasz Athéné, Thetisz, Héra, Héphaisztosz, Poszeidon
trójaiakat támogató istenek: Aphrodité, Apollón, Irisz
9.) visszatérő toposzok, szövegrészletek:
Bizonyos alapvető emberi cselekedeteket (vendéglátás, temetés) az eposz különböző helyein azonos módon olvashatunk. A szóbeli előadásmód függvénye.