Hirdetés

A magyar barokk irodalom – Zrínyi Miklós és a Szigeti veszedelm – Eposzi kellékek

15 perc olvasás

2. A korszak nagy alakjai

Hirdetés

4. Eposzi kellékek

1. A barokk alkotás célja a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás keltése, misztikus révületbe emelés. Minden művészeti ágában jellemző vonás a festőiség, a kontraszt kihasználása, a dinamizmus, a mértéktelen díszítettség, az érzelmek ábrázolása a borzalmastól az extatikusig. A barokk a világot hierarchikusan tagoltnak érzékelteti az ember számára. A harmóniát sugározzák az alkotások. A barokk kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak, s különösen a jezsuita rendnek. Ez a korszak a vallásos művészet és a templomépítészet utolsó nagy korszaka. A keresztény egyház, a reformátusokkal szemben próbálja elkápráztatni a hívő embert, s így próbálja meg „visszatéríteni” az eredeti vallásába. A barokk kultúra és művészet elterjedésének másik fontos, gazdasági és társadalmi tényezője a refeudalizálás, a feudalizmus újbóli megerősödése. A korszak egyben a fejedelmi pompa művészete is. A paloták díszesebbek lettek és, így akarták jelképezni az úr fenségét. A reneszánsz és a barokk a felekezetek közötti háborúk korszaka. A misztika és a racionalizmus együtt jellemzik a korszakot.

A reneszánsz és a barokk: A barokkban minden „mozgásban van”, ellentétben a statikus és állapotszerű reneszánsz kompozíciókkal.

 

RENESZÁNSZ

  • A kompozíció szobrászi, éles kontúrokkal
  • Felületi
  • Zárt forma
  • Mellérendelő részek
  • Áttekinthető

BAROKK

  • Festői
  • Mélységbe nyúló
  • Nyílt forma
  • Alárendelés
  • Bonyolultabb

A drámaiság, pompa és intellektualizmus, ráció és misztika jellemzi a barokk művészetét. Új műfajkánt ekkor jelenik meg a drámát, zenét, táncot, képet egyesítő opera. A barokk tele van a halálra való emlékeztetésekkel „memento mori”. A nagy költők vallásossága felekezetek feletti, csakúgy, mint Balassi istenes költészete. A barokk szépprózában vallásos olvasmányok, valamint mélyen személyes tartalmú művek születnek. Egy ideig Erdélyben virágzik az emlékiratírás, melyeknek képviselői sokat átvettek a heroikus regény lélektani ábrázolásából. Kedvelt műfajok még az anekdota, a széppróza, a levél, az eposz, a politikai értekezés, az önéletírás, az emlékirat, a napló és a memoár. A barokk új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletből, epizódból felépülő, poklot, földet, mennyet egybeölelő monumentális szerkezetet, s ez főképp a barokk eposzban érvényesült.

Hirdetés

 

2. Pázmány Péter (1570-1637) hittérítő, egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja, a katolikus restauráció vezére. Műveivel rengeteg embert térített vissza a katolikus egyházba. A teológia minden ágában nagy értékű műveket hozott létre. Elsődleges hangsúly, fektet a keresztény hit bemutatására, és csak másodlagosan vitázik a protestánsokkal. Tevékenysége során felvirágzott a katolikus teológia és a tudományos élet. Főbb művei: Prédikációk, Krisztus követése, Öt szép levél.

Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12-es sortípust. Barokkosan szerkeszt: elmélkedő kitérőkkel, színes leírásokkal, gyakori nézőpont- és ritmusváltással. A játékos öncélúság is köti a barokk stílushoz.

Apáczai Csere János (1625-1659) a magyar kultúra kiemelkedő alakja. Filozófiai és pedagógiai író, a Magyar Encyclopaedia (1653) szerzője, Descartes követője, a felvilágosodás magyar előfutára. Tudatosan törekedett a magyar szókincs bővítésére, főképp a szaknyelvek kialakítására. E korszakban Erdélyről jelentős alkotások születnek, az éledő nemzettudat jegyében.

Cserei Mihály (1667-1756) magyar nyelvű História c. könyve az emlékirat és a történetírás határán születik, az erdélyi nemesi világról.

Bethlen Miklós (1642-1716) államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője, kulturális életünk több mozzanatának tanúja. Fiatalon Apáczai Csere János tanítványa volt. Kálvinista hívő volt. A korszakban jellemző volt, hogy több történelmi személyiség emlékiratot, vagy naplót írt. Függetlenségi törekvéseiért Bécs börtönbe záratja, itt készíti az Önéletírását (1708-1710), a vallomás-irodalom hagyományaihoz is alkalmazkodva.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!