Hirdetés

A dadaizmus

7 perc olvasás
A dadaizmus

Valóságos vihart kavart az avantgárd első periódusának záróakkordja, a dadaizmus. Az izmusok legféktelenebbje minden ellen tiltakozott, mindent tagadott. Provokált, rombolt, játszott, léháskodott – és szenvedett, mert a háború szabdalta világban többé nem lehetett hinni. Így művészetellenes is volt.

Hirdetés

DUCHAMP bajuszt rajzol Mona Lisának, használati tárgyakat talapzatra helyezve megalapítja a „ready-made” szobrászatot. TZARA újságpapírt és ollót ajánl versíráshoz egyetlen eszközül. Még saját nevükből, a szótárban véletlenszerűen lelt Dadából is gúnyt űznek, jelentéseit sorolva: vesszőparipa, bizony-bizony, paci, hobbi, szent tehén farka, kocka, anya, igen-igen. A zürichi Cabaret Voltaire 1916 februárjában hirdet először dada-estet. A csoportot a háború elől emigrált művészek alakítják meg: H. BALL, T. TZARA, R. HUELSENBECK, hamar csatlakozik hozzájuk HANS ARP, F. PICABIA, E. SATIE, A. BRETON. Rendezvényeiken a szó, a zene, a képző- és mozgásművészet eszméi egyszerre voltak jelen, mintegy a Gesamtkunstwerk (összművészet) fogalmát parodizálva. Estjeik többször fulladtak botrányba.

Pedig az értelmetlenség kultuszának gyökere a pacifizmus. Emlékezzünk csak: a franciaországi frontokon állóháború folyik. 1916 februárjától novemberéig tartott a verdun-i és a somme-i csata. A veszteség két milliónál is több katona – és a frontvonalak gyakorlatilag nem változtak! A dada cinizmusát, nihilizmusát indokolt tiltakozás motiválja. Menekül a háborút elfogadni képes ember elől: nevetésbe, ősritusokba, brutalitásba: a létbe vetettség egzisztencialista kategóriáját is alkalmazhatnánk jellemezésére. A dada művészete jelművészet, jelei mögött azonban nincs racionális jelentés.

A nonszenszre épít, hisz világélménye a létértelmetlenség.

Legfeltűnőbb jegye a szupergroteszk, mellyel az elidegenültséget élik és éltetik meg az alkotók. Módszerük a szabad akció, antistílusuk így az action gratuite (indokolatlan tett) jegyében alakul. Minden szándékuk ellenére, történeti funkciójukat tekintve mégis teremtettek: a konvenciókat teljesen elvető magatartást, a tagadás lehetőségének fölmutatását, a szabadság bátorságát.

Hirdetés

A dadaizmus létrejötte és jellemzői

Eszköztár

Az avantgárd első hullámának, a klasszikus modernek irányzatai közül a dadaizmus kitüntetett figyelmet érdemel, bár néha, főleg Európa keleti részén, nem könnyű elválasztani az avantgárd egyéb irányzataitól, akár egy alkotó munkásságán belül is (pl. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Theo van Doesburg). Közvetlen folyománya a szürrealizmus, az 1945 után jelentkező neodadaizmus (pop art, Nouveau Réalisme, Fluxus stb.) pedig egyértelműen a dadaisták munkásságából eredezteti magát.

A Dada nem egységes mozgalom, nem szabályos csoport, tagjai minden visszaemlékezésükben kiemelik állandó, létszükségletszerű vitáikat. A Dada valójában intellektuális téren jelentett áttörést az európai, és a háború alatti-utáni megváltozott politikai-társadalmi helyzetnek köszönhetően – egyre inkább az amerikai művészetben, és ami a legfontosabb, a művészetről alkotott elképzelésekben. A dadaizmus nem köthető egyértelműen egy művészeti ághoz sem, ugyanannyira irodalmi, mint képzőművészeti és előadóművészeti irányzat. Alfred Jarry Übü király c. abszurd drámája, Apollinaire és az expresszionista líra, főként Christian Morgenstern képvers-szerű költeményei, a kubisták, a futuristák (akiknek optimista szemléletével ellenkező előjelű, de meghatározó gépkultuszuk is kötötte őket munkássága előlegezte meg a Dada radikálisan újszerű művészet- és világfelfogását.

A dadaisták munkásságában elmosódnak a műfajbeli határok, a kubistákhoz hasonlóan előszeretettel készítenek montázsokat, kollázsokat, a fotót, a mindennapi élet tárgyait bevonják az alkotásokba. A dadaizmus alapattitűdje a tagadás, a néha cinizmusba átcsapó irónia, gyakran anarchista lázadás. Bakunyin, az anarchista gondolkodó felfogása visszhangzik a dadaista munkákban a rombolásról, mely maga is alkotás. Ezt tükrözi Kassák ismert felszólítása: „Romboljatok, hogy építhessetek, építsetek, hogy győzhessetek!” A régi formák tagadása egy újfajta művészetfelfogáshoz vezetett a dadaisták munkássága nyomán: a művészet tagadásából születő antiművészethez. Ehhez a fordulathoz azonban mindannyiuk végletesen kiábrándító alapélménye, a világháború volt szükséges.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!